Egész évben magas, 68 dolláros átlagos olajárral számol a Barclay Capital. London egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci elemzéseket készítő intézete szerint a tartósan drága olaj oka alapvetően Irán és a külvilág viszonyában keresendő, azaz a közel-keleti ország atomprogramja miatti nemzetközi felháborodás teremt feszültséget a piacon. Hasonlóan borúlátó egy másik londoni elemzőcsoport, a Goldman Sachs is. A cég várakozása szerint 68,5 dolláros lesz a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate referenciakeverék egész éves átlagára, a negyedik negyedévben pedig 72,2 dolláros ár várható.
Az olajár újbóli meglódulása nem csak az Irán körüli bizonytalanságnak tudható be. Legalább ugyanilyen mértékben borzolja a kereskedők kedélyét a világ egyik legnagyobb olajimportőreként számon tartott Nigériában dúló káosz.
Az iráni és a nigériai események nem tartoznak szorosan az olajiparban „fundamentálisnak” nevezett áralakító körülmények közé, hiszen a politikai helyzet – bár ez nem valószínű – akár egyik napról a másikra is megváltozhat, visszazökkentve a piaci trendet. Nem változhatnak meg azonban ilyen gyorsan a kitermelési, illetve a keresleti-kínálati oldalt jellemző viszonyok, s ezek is inkább a tartósan magas olajárak felé mutatnak. Megbízható előrejelzések szerint idén ismét meglódulhat az olaj iránti kereslet, köszönhetően az Egyesült Államok és Kína nagyon intenzív gazdasági fejlődésének, s nem biztos, hogy az akár két százaléknál is nagyobb kínálati erősödést a kitermelés követni tudja. Fenyegető jel legalábbis, hogy Oroszország olajexportja tavaly több mint egy százalékkal visszaesett, s olyan véleményeket is hallani, hogy Szaúd-Arábiában az olajmezők egy része közel áll a kimerüléshez.
origo.hu
Kezdődik a Kormányinfó – kövesse élőben az Origón!
