Köteles László, Komlóska polgármestere úgy véli, tudatos falurombolásnak vált szenvedő alanyává a zempléni település, s szerinte a kormányzati szándékosság már a posták bezárása idején tetten érhető volt. Úgy látja, az ellehetetlenítés folyamata a végső stádiumához érkezett, a kistelepülések többsége ugyanis a csőd szélére sodródott. Komlóska első embere elmondta: a Magyar Államkincstár kiszámolta, majd a napokban eljuttatta az önkormányzatokhoz az idei évre vonatkozó költségvetési normatívák számadatait. A kép lesújtó, a megszorítások miatt a magyar közigazgatás jövője, működőképessége került végveszélybe. A zempléni kisközség önkormányzati szakembereinek számításai szerint a ruszin kisebbség alkotta Komlóska 2006-os normatív támogatása tizenhét százalékkal alacsonyabb 2005-höz képest, s immár bizonyosan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit a falu, hiszen januárra egy forint sem jut számára a költségvetésből. Van olyan normatíva – hívta fel a figyelmet –, ami az előző évinek mindössze a negyvenöt százaléka, ez a szám azonban csak egy a sok közül.
Példaként említette a kistelepülések nemzetiségi intézményeinek támogatását, amely személyenként százezer forintról negyvenötezerre csökkent egy év alatt. Mintha az lenne a cél, hogy a nemzetiségek fogják a sátorfájukat, s költözzenek vissza az anyaországukba. A polgármester állítja, már nem csinálnak titkot abból, hogy a kis falvak megszüntetése a cél. Felhívta rá a figyelmet: még a 2002-es kampány finisében jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, hogy a szocialisták mindenképpen támogatják az életképes településeket. A komlóskai faluvezető úgy véli, a kormány szemszögéből nézve életképtelenek a hatszázas lélekszám alatti települések, mert mindent megtesznek elnéptelenítésük érdekében. Köteles szerint Medgyessy bizonyára igazat mondott annak idején, csak az aprófalvak lakói nem vették komolyan a figyelmeztetést. Gyurcsány Ferenc jó utódnak bizonyult, s Köteles polgármester úgy látja, a kormányzati választási kampány finanszírozása fontosabb lehet, mint a nemzet problémáinak leküzdése.
– Polgármestertársaimmal folyamatos kapcsolatban állok országos szinten – hívta fel a figyelmet Köteles László –, s a most végzett felmérésemből kiderült: a kisebb falvaktól különösen jelentős összegű az elvonás. Helyenként tíz-húsz százalék közötti, de többségében eléri a tizenöt-húsz százalékot is. Az általános feladatok kifizetésére szánt támogatásból 2005-ben ötmillió forintot kaptunk, 2006-ban viszont már csak 3,1 millió forintot irányoztak elő. Öszszességében tavaly 36 millió forint központi normatívához juthattunk a százmilliós költségvetésünket illetően, ami az idén harmincmillióra csökkent. 2005 elején azt hittem, ettől már nem lehet rosszabb, ám tévedtem, hiszen a Magyar Államkincstár újabb tizenhét százalékot faragott le normatívánkból. Sajnos az általam részletezettek az ország sok önkormányzatában hasonlóak. Jelentős kiadásokat jelent az is, hogy a többcélú kistérségi társulás feladataihoz, illetve közös iskolák, óvodák és intézményfenntartó társulások működéséhez komoly összegekkel kell hozzájárulnunk, amihez semmilyen támogatást, normatívákat nem kapunk. Nincs miből hozzátennünk, a kormány ugyanis az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatását szintén megkurtította. A fejlesztésre felhasználható pénzeink a működés finanszírozására mennek el, egyszerűen katasztrofális a helyzetünk.
Mára több száz települést hoztak kilátástalan helyzetbe a források elvonásával, mert a hatszázas lélekszám alatti falvakban a januári normatíva sajnos elenyésző, helyenként az előző hónapokhoz képest nulla forint. A hátrányos helyzetű önkormányzatoknak nincs miből kifizetnie a januári béreket, segélyeket, a korábban felvett hiteleket, alapvető közüzemi kiadásokat. A kormányzat sürgős segítő intézkedéseire volna szükség az önkormányzatok tömeges csődjének elkerülése végett, s ezért Köteles László levelet írt Lamperth Mónika belügyminiszternek. A polgármester felhívja a tárcavezető figyelmét a súlyos pénzügyi gondokra, ugyanakkor kéri: vizsgálják felül az idei finanszírozás rendszerét önkormányzati szinten. Köteles László nem titkolta, saját gépkocsiját használja a hivatali ügyintézéshez, a benzinköltségeket pedig a család fizeti. A falu traktorára gumit kellett venni, s a traktoros vállalta, hogy kifizeti a nem olcsó abroncs árát. Eközben a hetvenkilenc település által működtetett Zempléni Településszövetség (ZTSZ) tagjai szintén véleményt alkottak, s Májer József, a ZTSZ elnöke, Bodrogkeresztúr polgármestere kijelentette: ezt a faluromboló politikát nem folytathatja tovább a kormány.
A magyarországi önkormányzati rendszer stabil, a helyhatóságok feladatai és bevételei egymással arányosak, a települések jelentős saját forrásokkal gazdálkodhatnak szabadon, bár szűkösen jönnek ki ebből a pénzből – vélekedett Lamperth Mónika a parlament egyik tavalyi, önkormányzatokról tartott vitanapján. A belügyminiszter túlzottan szétaprózottnak tartja a kistelepülési önkormányzatok működését, s akkor úgy vélte, hogy a kistérségi rendszer fejlesztése lehet a legjobb megoldás a gondokra. Szerinte a túlélést az összefogás garantálja, ezért a kormány álláspontja szerint a közös feladatellátás jelent gyógyírt a kistelepülések számára.
Zemplén fideszes országgyűlési képviselője, Hörcsik Richárd rámutatott, a kormány nem tartotta be ígéretét 2002-es kampánya óta, hiszen reálértékét tekintve nem ad több pénzt ad az önkormányzatoknak, miközben azt várják a településektől, hogy központi feladatokat lássanak el helyi pénzből. A bevételek ugyan tavaly nőttek, ennél azonban jóval nagyobb mértékben emelkedtek a kiadások. Szavai szerint a választási költségvetés leginkább az apró falvakat sújtja, ez pedig tarthatatlan állapot. Szerinte az önkormányzati rendszer újraélesztésre szorul, hiszen a nagyvárosok, községek és kistelepülések egyike sem képes a fejlesztési terveit maradéktalanul megvalósítani. Sajnos az idén számos olyan önkormányzat vár gyors segítséget, amely már a működőképesség megtartása érdekében is hitelt vesz fel.
Hörcsik Richárd élesen bírálta a kormányt, mert az – szavai szerint – államháztartási céltartalék formájában zároltatta az önkormányzatok személyi jövedelemadóból származó bevételeinek hatvan százalékát. Hozzátette, ilyen körülményeket csak a katasztrófahelyzetek szoktak teremteni, márpedig ha katasztrofális a helyzet, akkor azt a szocialista–szabad demokrata koalíció okozta. Az önkormányzatok hitelei már elérték a 750 milliárdot, a helyhatóságok több mint egyharmada önhibáján kívül hátrányos helyzetű. Kiadásaik alig felét kapják meg a költségvetésből, és közben még az előző évi terheket is görgetik maguk előtt. Példaként említette a kötelező béremelésből adódó forráshiányt, amely a kormány felelőtlen ígéreteinek a következménye. Béremelést ugyanis ígértek, csak éppen pénzt nem adtak hozzá.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
