Elfojtott diplomácia

Tajvan és Kína kapcsolatáról, a sziget jövőjéről a tajvani David W. F. Huang kormánypárti politikust, a Szárazföldi Ügyek Tanácsának, a Kína-ügyi Minisztériumnak az elnökhelyettesét kérdeztük.
– Hogyan definiálja magát a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan: önálló országként vagy egész Kína törvényes kormányaként?
– A legtöbb tajvani szerint a Kínai Köztársaság szuverén, független ország. A köztársaság és a népköztársaság két különálló politikai entitás, amelyeknek a törvényei a másik területén nem érvényesek. Ez jelenti a Tajvani-szorosban a status quót 1949 óta. Tajvan a szuverenitás összes feltételének eleget tesz: igazi ország vagyunk saját lakossággal, saját területtel és saját alkotmánnyal. A szélesebb diplomáciai elismertség hiánya nem ássa alá Tajvan szuverén státusát.
– Mivel fenyegeti Peking a Tajvannal diplomáciai kapcsolatban álló országokat?
– A pekingi hatóságok szerint Tajvan a szárazföldi Kína, vagyis a Kínai Népköztársaság része. Ezért gondolják úgy, hogy Tajvan nem rendelkezhet képviselettel semmilyen nemzetközi szervezetben, nem vehet részt semmilyen nemzetközi tevékenységben, és természetesen a föld egyetlen országával sem létesíthet diplomáciai kapcsolatot. Ami nézetünk szerint nagyon igazságtalan a tajvaniakkal szemben. Kína fenyegeti a harmadik világ országait, nehogy azok független országként ismerjék el Tajvant. Ha mégis elismerik, beszüntetik gazdasági segélyezésüket, jutalomképpen viszont segélyeket ígérnek, ha Tajvan helyett őket ismerik el. Nemzetközi mozgásterünk korlátozására jó példa az, amit Kína 2002-ben tett: 130 millió dollárt ígért a Csendes-óceáni Naurunak a diplomáciai kapcsolatokért. Így akarják elvágni kapcsolatainkat, ami kiábrándító a tajvaniak számára. Ők ugyanis abban hisznek, hogy független államként ugyanolyan képviselet jár nekünk a nemzetközi közösségben, mint bármely más országnak.
– Milyen politikai és gazdasági feltételeket kellene a szárazföldi Kínának teljesítenie a két ország egyesítése érdekében?
– Egyszerű dolog ez: Tajvan teljes értékű demokrácia. Az emberek szabadon választhatnak a különböző pártok, azok jelöltjei és programjai közül. Szabadon döntenek a jövőről. Csen Suj-pien elnök nem zár ki semmilyen megoldást a Kínával fenntartott politikai kapcsolat jövőjére nézve. Ez a politikai kapcsolat tehát lehet bármilyen, ha ahhoz Tajvan 23 milliós lakossága jóváhagyását adja. Mi nem zárunk ki semmilyen megoldást. Amit nem fogadhatunk el, az az „egy Kína” elve. Mert az egyetlen megoldást kínál a tajvani embereknek. Azt, hogy Tajvan jövője elkerülhetetlenül a Kínai Népköztársasághoz van kötve. Még akkor is, ha ez a népköztársaság egyszer összeomlik, ha valamikor hanyatlani kezd. Minden választási lehetőséget meg kell őriznünk a jövő generációja számára.
– Számolnak a háború lehetőségével?
– Kormányunknak minden szükségtelen konfliktust el kell kerülnie a Kínai Népköztársasággal, hisz az egyrészt életeket olt ki, másrészt felborítja a regionális stabilitást. Egy háború az egész térségben aláásná a biztonságot. A nemzetközi közösségnek rá kell vennie Kínát, hogy mondjon le az erő alkalmazásáról. Ha szándékuk szerint Tajvannak egyesülnie kellene Kínával, akkor pedig nem kellene fenyegetniük. De fenyegetik Tajvant, fenyegetik a tajvaniakat. Nem csoda, ha mind több tajvani hiszi magát kizárólagosan tajvaninak és nem kínainak, még ha etnikailag kínaiak is. S teszik ezt a folyamatos katonai fenyegetéseknek és diplomáciai erőfeszítéseink elfojtásának köszönhetően.