Elindult a Széchenyi Klub

Mintegy száz meghívott vállalkozó, önkormányzati vezető részvételével tegnap megtartotta alakuló összejövetelét Kehidakustányban a Széchenyi Klub, amelynek célja a polgári kormány által elindított gazdaságfejlesztő program újjáélesztése.

E szerveződés ötlete Horváth Tihamér, a Kehida Termál Hotel társtulajdonos ügyvezető igazgatója fejében fogant meg. A vállalkozó elmondta, hogy a rendszerváltozás után hatalomra kerülő kormányok gazdasági programjai a Széchenyi-terv kivételével nemigen jutottak el a társadalomhoz, a polgári kormány által elindított tőkejuttatási rendszer viszont nagyon széles körben visszhangra talált. Nemcsak a támogatáshoz jutott vállalkozók, hanem a környezetük, azaz a vállalkozásuknak otthont adó települések és – a munkahelyteremtés révén – az ott élő lakosok is profitáltak belőle. A Széchenyi Klub tagjai kapcsolatrendszerük mozgósításával minden fórumon hangot kívánnak adni igényüknek a jó gazdaságfejlesztési programok iránt.
Lázár István, Kehidakustány polgármestere arról számolt be, hogy a Széchenyi-terv által elnyert pénzeknek köszönhetően a településen élők nyolcvan százaléka vallja, hogy minőségileg változott meg pozitív irányban az élete. A fejlesztések következtében a külterületi földek értéke az 1998-ban jellemző négyzetméterenkénti 20–50 forintról mára 5–12 ezer forintra emelkedett. Sokan el is adták ingatlanjukat, de legtöbbjük helyben fektette be az érte kapott összeget. Az önkormányzat 2000-ben csupán hatmillió forintot tudott fejlesztésre fordítani, az idén viszont várhatóan 96 milliót költ erre a célra.
Ács János, a 20 ezer lelket számláló Tapolca polgármestere elmondta, hogy a településük korábban bányászváros, vasutasváros és katonaváros volt. Ám a bányászatot és a katonaságot megszüntették, a vasutat is leépítették, így több százan veszítették el állásukat. „Ám szerencsére 1998-ban olyan vezetés került az ország élére, amely tudta, hogy a gazdaságot kell felpezsdíteni. Amint meghirdették a Széchenyi-tervet, megkeresett bennünket három fiatalember azzal, hogy építenének egy gyógyszállót, s az elnyert támogatásból és saját tőkéből meg is valósították elképzelésüket, amellyel rögtön 180 munkahelyet teremtettek” – meséli Ács János. Ezt követően az önkormányzat is pályázott, s olyan fejlesztéseket hajtott végre, amelyek eredményeképpen Hild-díjat kapott a város.
Az eseményen jelen lévő Matolcsy György, a polgári kormány gazdasági minisztere, a Növekedéskutató Intézet igazgatója a Széchenyi-tervről elmondta, hogy a kabinet 200 milliárd forintot fektetett e programba, s ez az összeg annyira megtérült, hogy a fejlesztések következtében öt év alatt a duplája került vissza az államkasszába. A Széchenyi-terv lehetséges folytatásáról az a véleménye, hogy a magyar államnak kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy évi 500 milliárd forintot tesz be az úgynevezett Széchenyi-tőkealapba – a felét uniós, a másik felét költségvetési pénzből –, s ezt a vállalkozások feltőkésítésére fordítja. A korábbiakhoz képest más területeken is be kell vezetni e programot. Földrajzilag is szélesíteni kell a Széchenyi-terv érvényességét, kiterjesztve a teljes Kárpát-medencére. Mindemellett drasztikus adócsökkentést is végre kell hajtani.