Elszalasztott lehetőség

Igazi garázscégtörténet a Synergoné. A tizenöt éve két fiatal fizikus által alapított egykori Optotrans Bt. mára a régió egyik meghatározó információtechnológiai vállalatcsoportjává vált. A tőzsdei cég jelenéről és terveiről beszélgettünk a társaság elnökével, Czakó Ferenccel.

Tizenöt év nem kevés egy vállalat életében. Mely eseményeket tartja a legfontosabbnak?
– A Synergon jogelődjét, az Optotrans Bt.-t 1990-ben alapítottuk barátommal, mivel úgy láttuk, hogy érdemes a fejlett technológiát jelentő fényvezetős kábeleket Magyarországra importálni és hálózatba integrálni. Társaságunk azóta bővítette portfólióját, s vállalati értelemben is sokat változtattunk. Ennyi idő alatt 20 milliárd forintos árbevételű, több országban jelen levő, mintegy 600 embert foglalkoztató vállalatcsoporttá növekedtünk.
– Mikor döntöttek a Synergon megalapítása mellett?
– Nagyjából 1995 környékén láttuk, hogy a további fejlődéshez elengedhetetlen a kockázati tőke bevonása. Magyarországon az információtechnológiai szektorban elsőként vontunk be több millió dollárnyi kockázati tőkét a cégbe. Vállalásunknak megfelelően, még abban az évben megvásároltuk a Rolitron Informatika Rt.-t, és egy új vállalati kultúra megvalósítása mellett döntöttünk, amit már Synergon néven valósítottunk meg. Amikor aláírtuk a kockázati tőke bevonásáról szóló szerződést, abban már vállaltuk azt is, hogy a vállalatcsoportot a tőzsdére fogjuk vinni, amit 1999-ben teljesítettünk is.
– Beváltak-e az uniós csatlakozáshoz fűzött reményeik?
– Az uniós csatlakozás során a közösségi források töredéke jutott az információtechnológiai ágazatba, tehát merem állítani, hogy többet vártunk. Jelenleg abban bízunk, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó második Nemzeti fejlesztési tervben nemcsak nagyobb összegek jutnak majd erre az ágazatra, hanem önálló programként jelenhet meg a tudásalapú társadalom megteremtése. Sajnos azt tényként lehet megállapítani, hogy információtechnológiai szempontból és az ehhez köthető versenyképességi mutatók tekintetében Magyarország az elmúlt időszakban lemaradt a régió több államához képest. Tehát csalódást főként az elmaradt lehetőségek miatt érzünk. Mi azt vártuk és azt gondoltuk, hogy az uniós csatlakozás az állam- és önkormányzati igazgatás korszerűsítésének fokozottabb ütemét hozza majd. A valóság azonban nem közelítette meg a reményeket, ám az államigazgatás passzivitását ellensúlyozták a távközlési, a pénzügyi és különböző más vállalati szektoroknál bekövetkezett fejlesztések. Emiatt a hazai informatika összességében végül is a GDP-nél másfélszer-kétszer gyorsabban növekszik. Ezen belül nagyon komoly tényező lehetne a kormányzat, hiszen az általa elindított projektek komoly hatást fejtenének ki. Vagyis, amenynyiben az adóhivatal elektronikus adóbevallásra vonatkozó rendszere már elkészült volna, és üzemelne, vagy az elektronikus közigazgatási folyamatok kiterjedten működnének, akkor ezek a lépések úgy a magánszemélyeket, mint a vállalatokat az információtechnológia komolyabb felhasználására ösztönöznék.
– Legutóbbi negyedéves jelentésükkor is megemlítették az önkormányzatokat, remélve, hogy az uniós források felhasználásával esetükben felgyorsulhatnak az informatikai fejlesztések.
– Ebben a jelentésünkben is próbáltuk hangsúlyozni, hogy bár hazánk már több mint másfél éve tagja az uniónak, ezekre a programokra csak mostanában kötik meg a szerződéseket. Sajnos azt hittük, hogy 2005-ben ezekből már számunkra is konkrét, számlázható bevétel lesz. Mindazonáltal továbbra is azt mondjuk, hogy az ágazatba növekvő mennyiségű pénz jut.
– Meg tudják valósítani régiós terveiket a jelenlegi piaci környezetben?
– A regionális jelenlétnek kiegyensúlyozó hatása is van a különféle piaci helyzetekben. Azt látjuk, hogy a hazai költségvetési problémák – sok más hazai céghez hasonlóan – nekünk sem tesznek jót, de szerencsére ezzel a hatással a külföldi piacokon nem, vagy legalábbis ezzel nem egy időben kell szembesülnünk.
– Milyen árfolyamot tart elfogadhatónak a Synergon papírjai esetében?
– Jelenleg a régióban működő informatikai cégek árfolyamát látva nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a Synergon papírjai alulértékeltek. Ezért nem lennék meglepve, ha egy éven belül a részvényárfolyam megközelítené a 800–1000 forintos kereskedési sávot, ami egyébként a fajlagos paraméterek alapján minden túlzott optimizmus nélkül elérhető.
– Lesz a közeljövőben újabb akvizíciós bejelentése a Synergonnak?
– Remélhetőleg minél előbb. Mostanában három akvizíciós célország van: Szlovákia és Románia mellett Magyarországról sem feledkezünk meg.