A koszovói elnök temetésének előkészületei már szerda este megkezdődtek. A gyászszertartásra kivezényelt katonák pontos forgatókönyv szerint elpróbáltak mindent, felvonultak a csendes utcákon, késő éjjelig gyakorlatoztak. A temetésre a világ minden részéből Pristinába érkeztek a koszovói albánok, a szállodák megteltek, a vendéglők és kávézók forgalma észrevehetően megnőtt. Szerte a városban az elhunyt elnök fekete gyászszalagos fotóit lehetett látni, az utcán a KFOR emberei osztogattak albán nyelvű részvétnyilvánítást. Ibrahim Rugova felravatalozott holtteste előtt hétfő óta a helyi parlament épületének előcsarnokában róhatták le kegyeletüket a gyászolók.
*
Az egyelőre még nem hivatalos koszovói hadsereg egyik szakaszának védőőrizetében a volt elnök munkatársai, politikai hívei és ellenlábasai, valamint külföldi diplomaták is jelen voltak. Ez utóbbiakat gondos figyelemmel sorolták fel a helyi televízióban, Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. A gyászolók között megjelent Javier Solana is. Amikor a koszovói nemzeti lobogóval letakart koporsó feltűnt a látóhatáron többen hangosan sírni kezdtek.
A Pristina szívében álló Grand Hotel alighanem az egyetlen hely volt a környéken, ahol meg lehetett inni egy kávét, tekintve, hogy minden üzlet, vendéglő zárva tartott, a középületekhez és az iskolákhoz hasonlóan. Néhány kilométeren zsúfolódtak össze a gyászolók, s a főutcától pár lépésnyire ürességtől kongó kísértetvárosra emlékeztetett Pristina. A szertartást csak tisztes távolságból lehetett figyelemmel kísérni az időközben százezresre duzzadó tömeg miatt. Rugovát nem pusztán elnökükként tisztelték a koszovóiak. „Ha ő nincs, semmire sem mentünk volna a szerbekkel” – szögezi le Nacer, a 21 éves egyetemi hallgató. „Magam is tagja voltam az UCK-nak, és mi tagadás, fegyverrel vívtuk ki függetlenségünket” – idézi a múltat a magát üzletembernek mondó Lui. Aztán így folytatja: „Bár Rugova nem volt gyakorlatias ember, mindig is szívén viselte népe sorsát, ott a helye a legnagyobb albánok, Szkander bég és Teréz anya mellett”.
A jelek szerint az emberek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak, hogy Rugova keresztény hitre tért. Általános a vélekedés, hogy vallási hovatartozásától függetlenül a volt elnök mindig a koszovói albánok érdekeit tartotta szem előtt. És ez mindennél fontosabb abban a társadalomban, amelynek mellesleg azért sem újdonság a személyes Krisztus-hit, mert sok évszázados keresztény gyökerekkel rendelkezik. A gyászszertartás kora délután ért véget, órákba tellett, amíg a hatalmas tömeg elhagyta a temető környékét.
Bár a helyi politikusok nemigen nyilatkoztak közéleti kérdésekről a temetés napján, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Ibrahim Rugovát egyhamar nem lehet pótolni. Az eredeti tervek szerint a koszovói albánok polgárjogi mozgalmának legendás alakja vezette volna a tegnapelőttre kiírt sorsdöntő bécsi tárgyalásokat, amelyen a tartomány jövőjéről kellett volna döntenie a belgrádi kormánynak és a pristinai vezetésnek. A koszovói fővárosban most az utódlási harc a legfőbb téma. A Rugova halálával támadó űrt leginkább két politikus töltheti be: az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt vezetője, Hasim Thaqi, vagy az elhunyt elnökhöz közelebb álló Nexhat Daci parlamenti elnök.
origo.hu
Titkos atomprojekt a britekkel? Energiabombát robbantott a kormány
