Magyar Távirati Iroda fotóarchívuma tizenkétmillió fotónegatívot őriz, a gyűjteményben válogató és azt immár a második kötetben közreadó szerkesztők mégis rendre magyarázkodni kényszerülnek. Azt bizonygatják kritikusnak és olvasónak, hogy nem kérhető számon válogatásukon egy-egy korszak összképe, mivel egyrészt a sajtófotó nem szociofotó, megrendelésre készül, másrészt mert az eltelt évszázad alaposan meg is rostálta a készletet. A hatalom mindig szereti magát szépnek látni a sajtó tükrében, és ennek a „kérésnek” bizonyos korokban nem is lehetett ellenállni. Olykor viszont maguk a fotósok látták jobbnak, ha nem vonják a bajt a fejükre, inkább eltüntetik kompromittáló felvételeiket. (Ki merészelt volna például a szovjet csapatok kegyetlenségeit megörökítő fotókat magánál tartani?)
A Kor-képek sorozat induló, tavaly megjelent kötete az első békeévek, az 1945 és ’47 közötti időszak hírügynökségi fotóit adta közre. Ez volt az újjáépítés lendületes korszaka, amelyet fenyegetően, de még nem hivatalosan már „a párt” irányított. A mostani, második kötet az 1938 és 1945 közötti korszakot mutatja be, vagyis az utolsó békeévtől indulva jut el 1945 májusáig, a háború hatvan évvel ezelőtti európai befejezéséig. A kényszer vagy tán a korábbi kritikák hatására a kiadó és a szerkesztők ezúttal némileg változtattak a koncepción. Továbbra is az MTI archívuma adja az anyag törzsét, de segítséget kértek mellé a Hadtörténeti Intézet és Múzeumtól, a Magyar Nemzeti Múzeumtól és a Magyar Fotográfiai Múzeumtól, sőt magángyűjteménytől is. Az MTI jogelődje, az 1924-ben létrehozott Magyar Filmiroda Rt. 1945 előtti anyagai ugyanis jelentős veszteségeket szenvedtek. Egyes hírek szerint a magyar haditudósítók által készített fotókat és mozgóképeket a szovjet csapatok elől menekülő nyilasok vitték magukkal és semmisítették meg.
A Kor-képek mindenekelőtt történelmi fotóalbum, nem tudományos munka. Annak ellenére nem az, hogy a szerkesztők igyekeztek megadni a lehető legpontosabb forrásokat, a Féner Tamás irányította fotóscsapat pedig a legjobb felvételeket a legjobb állapotban közreadni. A kötet elé Romsics Ignác írt történeti áttekintést és Holló József rövid hadtörténeti bevezetést. A korszakok és témakörök szerint rendezett fotók sorát forrásmegjelölés, névmutató, valamint kétnyelvű (angol és német) összefoglaló zárja.
Negyvenöt esztendőn keresztül lehetetlen volt a második világháború tisztességes történészi értékelése. Túl erős volt a politikai nyomás és túl közeli az élmény. Amit más nemzetek időben megtehettek, mi most próbáljuk bepótolni. Igyekszünk, ha megkésve is, igazságot szolgáltatni. Egy fotóalbum ehhez segítséget adhat. Amikor végiglapozzuk, apáink, nagyapáink arcát és sorsát láthatjuk meg az ismeretlenek között. A könyv szép, Molnár István tervezte, a Glória Press gondozta. A fejezetek élén álló idézeteket és a képaláírásokat történészek válogatták és ellenőrizték.
Az idén az 1956-os kötet következik az ötvenedik évforduló tiszteletére. Nem lesz könnyű összeszedni az anyagot, a forradalom napjaiban készült felvételeket ugyanis a Belügyminisztérium az MTI-ből azon melegében elvitte. A képek sorsa azóta is ismeretlen.
(Kor-képek, 1938–1945. MTI, Budapest, 2005. Ára: 6900 forint)

Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?