Gondok a borpénzek körül

A bor jövedéki adója idén nullakulcsossá vált. A literenkénti nyolc forintot jórészt az ágazat marketingjére kell átutalniuk a borászoknak. A gond csak az, hogy a pénzt előre kell befizetni, nem az értékesített tételek után, ami nagy gondot okoz a szakmának.

Nagy Ottó
2006. 01. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly karácsonykor jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes agrárágazati kérdéseket érintő salátatörvény, amely literenként nyolc forint befizetését tette kötelezővé a belföldi forgalomba hozandó borok után. Ez a kötelezettség nem újdonság a borászok számára, hiszen korábban ugyanekkora mértékű jövedéki adó terhelte az általuk előállított termékeket. Ugyanez a törvény rendelkezik a szeszipari irányítóbizottságsá tételéről, ami azt jelenti, hogy a bor továbbra is jövedéki termék maradt, de ezen a címen nem kell utána fizetni. A literenkénti nyolc forintot 60–40 százalékos arányban bormarketingre, illetve az Országos Borminősítő Intézetnek (OBI) folyósítandó forgalomba hozatali járulék fedezetére fordítják. A borászok azt sérelmezik, hogy ezt az összeget előre kell befizetni. A szóban forgó összeg mértéke – kétmillió hektoliteres belföldi fogyasztással számolva – várhatóan 1,6 milliárd forint lesz, ez oszlik majd meg a Bormarketing Kht. és az OBI között.
– A rendelkezés előkészítése során jeleztük, hogy nem szerencsés ilyen módon meghatározni a befizetést. Azt továbbra is utólag – ahogy a jövedéki adó esetében is történt –, az értékesített bortételek után kellene „leróniuk” a borászoknak – nyilatkozta munkatársunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. – Az egyes agrárágazatokról szóló törvény kötelező jelleggel rendelkezik a belföldi forgalomba hozatali járulék megfizetéséről. A részletekről azonban egyelőre nem tudni semmit, mert a február második hetében életbe lépő törvénynek még nem jelent meg a végrehajtási rendelete. Nem ismert egyelőre sem a befizetés technikája, sem pedig a visszaigénylés módja egy esetleges túlfizetés esetén. Emellett azt sem tudni, hogy az agrártárcának befizetett összeg 60 százaléka milyen módon kerül a Bormarketing Kht.-hoz. Megkerülni a literenkénti nyolc forint átutalását nem lehet, mert az OBI csak a befizetési bizonylat ellenében végzi el a minősítést és adja ki a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges okmányokat. Aki megszegi ezt a kötelezettséget, az szankciókra is számíthat, a díj ugyanis adók módjára behajtható – mondta Horváth Csaba.
A szakember hozzátette: az OBI körülbelül két hét alatt, tehát belátható időn belül végzi el a vizsgálatokat és állítja ki a szükséges dokumentumot, amelynek birtokában engedélyezett a belföldi értékesítés. A baj az, hogy természetesen nem minden tételen adnak azonnal túl a borászok, akik bizonyos esetekben csak hónapok, esetleg évek múlva értékesítik a bevizsgáltatott mennyiséget. A meglévő nyilvántartások alapján meg lehet becsülni, hogy kinél, mennyi bor értékesítése várható, és az esetleges ellenőrzések is ezeken a dokumentumokon alapulnak. – A befizetés jogosságát senki sem vitatja, a módját azonban igen. Az agrártárca szakmai ellenvéleményünk ismeretében hozta meg döntését, a törvény így született meg – öszszegezte álláspontját a főtitkárhelyettes.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.