Gyógyszert a jogszabály szerint csak olyan betegségre, illetve a betegségnek csak olyan szakaszára lehet használni, ami szerepel a készítmény törzskönyvében. Ha az orvos másra adja a betegének, akkor az kutatásnak, kísérletnek minősül, amit viszont csak szigorú szabályok szerint, előzetes engedéllyel lehetne végezni – vélekedett Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója.
– Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a készítmény alkalmatlan a betegség kezelésére vagy árt a páciensnek. Sőt tudunk olyan kórképekről is, amelyek gyógyításához Magyarországon csak egyféle gyógyszert használnak – sikeresen –, ám az orvosság törzskönyvében az adott betegség nem is szerepel – tette hozzá Kiss József. – Arról van szó, hogy a gyártók sokszor nem járják végig az „utat”, amellyel a törzskönyvben szereplő betegségeket újabbakkal lehet kiegészíteni. Ez időt és pénzt igényel, a gyógyszer pedig enélkül is fogy. A hatóságok ugyanis nemigen ellenőrzik, hogy a készítményt mire használják. Ez azonban engedély nélküli kutatásnak, kísérletnek minősülhet, ami büntethető – vélekedett. Arra a kérdésre, hogy hány ilyen eset fordulhat elő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója nem tudott választ adni. Mint mondta: a kórházi kezeléseknél lehet ez gyakoribb, ott ugyanis az egészségbiztosító a gyógyszerelés költségét összevontan finanszírozza más költségekkel. Azt pedig nehéz ellenőrizni, hogy valójában mire is használták az orvosságot.
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről