Ha a nyugat-európai fejlett országokhoz hasonlítjuk, hazánk lemaradása tetemes, ám elmondható, hogy a magyar háztartások internetes ellátottsága az előző öt évben négyről 18 százalékra nőtt. Ez kétségtelen fejlődés, ugyanakkor még messze van a fejlett európai országok szintjétől, ahol nem ritka a 40–60 százalékos penetráció. Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője szerint Magyarországon az internetszolgáltatás a kilencvenes évek közepén indult meg, akkor még kizárólag modemmel lehetett kapcsolódni a világhálóra. Az utóbbi öt év jelentős változása, hogy 2000-ben a 14 év feletti lakosság tíz százaléka internetezett, ma azonban már harminc százaléka teszi ezt. A munkahelyek internetes ellátottsága elég magas, a nagyvállalatoknál szinte százszázalékos.
Az oldalak látogatottságáról a Medián adatai azt mutatják, hogy a legnépszerűbb oldal az Origo, a második a Startlap, a harmadik az Index. Az internetezők naponta átlagban egy-másfél órát használják a világhálót. A legelterjedtebb az e-mailezés és az információ keresése, illetve az olvasás.
A széles sávú internetet jelenleg már többen választják, mint a modemeset. Az ADSL technológia öt évvel ezelőtt jelent meg hazánkban, s folyamatosan szorítja ki a modemes használatot. „2004 végén a modemes előfizetőink száma magasabb volt, mint a széles sávra előfizetőké, mára azonban az ADSL előfizetőinek száma csaknem kétszerese a modemes előfizetőknek” – nyilatkozta Koltai Péter.
A T-Online új előfizetőinek jelentős része ma már az ADSL-t választja, talán éppen azért, mert az internetezés költségei folyamatosan csökkennek, egyre olcsóbban lehet hozzájutni a széles sávú szolgáltatáshoz is. A felhasználók most már meglévő előfizetésükért nagyobb sávszélességű szolgáltatást kapnak, mint korábban. A másik tendencia pedig az, hogy a belépő termék ára is csökken. A következő években kívánatos tendenciákról Koltai Péter lapunknak elmondta, hogy dinamikus fejlődésre számítanak, öt év múlva az internetkapcsolattal rendelkező háztartások száma becsléseik szerint a jelenlegi 18 százalékról 40 százalékra nőhet.
A jelenlegi kormány a szavak szintjén fontosnak tartotta az informatika fejlesztését, ezért hozta létre az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot. A tárca által indított pályázatok során 2002–2004-ben többek között „e-demokrácia – önkormányzatok a világhálón” célra 502 millió, közösségi hozzáférési pontok bővítésére 912 millió, gyermekotthonok és védőnői szolgálatok informatikai háttérfejlesztésére 972 millió, „kakaóbiztos” számítógépekre óvodáknak 300 millió, széles sávú penetráció növelésére ugyancsak 300 millió forintot osztottak ki, összesen mintegy 23 milliárd forintot.
Ehhez társult az oktatási tárca Sulinet Expressz programja, amely 2003-ban indult, s az első évben hat hónap alatt 23 milliárd forintos forgalmat produkált. Csak a 2003-as vásárlások után az állam 15 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót térített vissza a vásárlóknak.
Bár a megmozgatott állami erőforrások jelentékenynek mondhatók, a szakma szerint az infokommunikáció terén nem történt meg a társadalmi áttörés. Ma a háztartások több mint 68 százalékában nemhogy internet-hozzáférés, de személyi számítógép sincs – fogalmaznak élesen.
A kormány által tavaly szervezett szakmai konferencián is azt állapították meg a hozzászólók, hogy hazánkban a széles sávú elektronikus kommunikáció pozitív hatásainak kibontakozását jelentősen gátolja a hozzáférés elégtelensége és a hiányos tartalomkínálat. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Kovács Zoltán szerint míg a multinacionális cégek komoly összegeket ruháztak az informatikai fejlesztésekbe, addig a hazai kis- és középvállalkozások többségéről ez nem mondható el. Az okok összetettek, de Kovács Zoltán a rájuk nehezedő állami terhek súlyát nevezte elsődlegesnek.
(Bozay Gergely, Jámbor Gyula, K. Tóth László, Puskás Bence, Putsay Gábor)
origo.hu
Ezek a rovarcsípések akár életveszélyesek is lehetnek
