Kritikussá vált Budapest légszennyezettsége

Budapesten az elmúlt években folyamatosan nőtt a rákos megbetegedések száma. A Levegő Munkacsoport szerint ebben nagy szerepe van a levegő szennyezettségének, a főváros azonban még intézkedési tervet sem dolgozott ki ennek csökkentésére, pedig erre az Európai Unió irányelveinek megfelelő rendelet is kötelezi. A főváros állítása szerint nincs ilyen kötelezettség, de az intézkedési terv ennek ellenére februárra elkészülhet majd.

Próbaperek elindítását tervezi a Levegő Munkacsoport, mert a fővárosi önkormányzat nem dolgozott ki intézkedési tervet Budapest levegőszennyezettségének enyhítésére – tudtuk meg Lenkei Pétertől, a szervezet munkatársától. A zöldek a müncheni polgárok akcióit tekintenék példának, akiknek a bíróság napi kártérítést ítélt meg a város levegője által őket ért egészségkárosodás miatt. München vezetése ezek után kénytelen volt intézkedéseket tenni a levegőszennyezés csökkentésére.
A Levegő Munkacsoport a múlt hét végén hívta fel a figyelmet arra, hogy az utóbbi napokban különösen kritikussá vált a légszennyezettség az ország nagyobb városaiban a kedvezőtlen időjárás miatt, de a fővárosban egyébként is általános az egészségügyi határérték átlépése bizonyos anyagokból. A tíz mikrométernél kisebb légszennyező részecskékre (PM10) például egy olyan európai uniós irányelv vonatkozik, amelynek szabályait Magyarországon egy 2001-től hatályos rendelet hirdetett ki – közölte lapunkkal Lenkei Péter. Mint elmondta, ezek a jogszabályok 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. Ebben az évben azonban Budapesten a Baross téri mérőállomás már március 16-án, az V. kerületi Erzsébet téren március 31-én, a XIII. kerületi Honvéd telepen pedig március 22-én elérte a 35 napot az egészségügyi határérték folyamatos átlépésében. A Baross téren mikroszemcsékből tavaly összesen 142 volt a határérték feletti napok száma.
Ezek az anyagok viszont nagy mennyiségben a tüdőbe kerülve elősegíthetik a daganatos és az érrendszeri megbetegedéseket is. A Levegő Munkacsoport ezért is nehezményezi, hogy a főváros még a törvényben előírt intézkedési tervet sem készítette el a katasztrofális helyzet javítása érdekében, és elmaradt a lakosság szükséges tájékoztatása is, amelyről szerintük az Európai Unió irányelvei, a közérdekű adatokról szóló törvény, a környezetvédelmi törvény és az aarhusi egyezmény is rendelkezik. A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy Budapesttel szemben az európai fővárosok különféle intézkedéseket tettek a légszennyezettségi irányelvek betartására. Rómában például napi váltással csak a páros, vagy csak a páratlan rendszámú autók hajthatnak be a belvárosba a kritikus napokon, Ausztriában pedig kötelezővé tették a szűrőberendezések felszerelését a dízelüzemű járművekre.
Czuk Dorottya, a fővárosi önkormányzat szóvivője szerint a környezetvédelmi törvény csak arra kötelezte a fővárost, hogy a tavalyi év végéig dolgozzanak ki egy levegőtisztasági programot, és ez el is készült. Állította: a főváros ezen túlmenően vállalta, hogy kidolgozza a főváros levegőminőségének javításáról szóló intézkedési tervet is, pedig erre nem kötelezik a hatályos jogszabályok. A tervet várhatóan 2006 februárjában terjeszthetik a Fővárosi Közgyűlés elé. A szmogriadóterv alapján nem kellett a fővárosban intézkedéseket tenni, és a levegőszennyezés nem haladta meg a tájékoztatási határértéket sem, vagyis nem kellett a lakosságot figyelmeztetni – jelentette ki a szóvivő. Lenkei Péter szerint azonban a hatályos szmogriadó-rendeletre nem lehet hivatkozni, hiszen abban nem szerepelnek a mikrorészecske-szenynyezés határértékei, az csak az egyéb légszennyezettségi határérték-túllépésekre vonatkozik.