Napjainkban a logisztikai fejlesztések kiemelt fontosságúak. A felelősen gondolkodó önkormányzatok igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, ha logisztikai központok, netán repülőterek fejlesztéséről van szó, amint azt Debrecen vagy Sárrét példája is mutatja. Szeged városa is tervbe vette, hogy az ötvenhektárnyi területen elterülő szegedi füves repülőtér sport- és kereskedelmi forgalmat egyaránt lebonyolít. A reptér további fejlesztése benne foglaltatik a hazai légügyi fejlesztést koordinálni hivatott kormányrendeletben, így távlatilag több ütemben egy két és fél kilométeres pályát kívánnak majd Szegeden létesíteni. A beruházás első ütemét, amelynek során 1180 méternyi kifutópálya épül, áprilisban tervezik befejezni.
Az előző két évben a város jelentős öszszeget nyert, és ebben az évben jelentős összegeket fordít majd a repülőtér fejlesztésére – nyilatkozta Nagy Sándor, Szeged SZDSZ-es városfejlesztési alpolgármestere. Nyolcszázmillió forint felhasználásával épül a kifutópálya, ami a városvezetés reményei szerint végre alkalmassá teszi regionális légi forgalomra a szegedi repülőteret. A fejlesztés második ütemében tervezik, hogy 2,5 kilométeres, nagy gépek fogadására is alkalmas leszállópályát építenek. A tervek szépek, a megvalósítás azonban nagyon emlékeztet arra, amit a baloldali városvezetés eltelt hároméves regnálása során a szegediek megszokhattak.
Az idén ugyanis megkezdődtek az előkészületi munkálatok. Ennek során az „útban lévő”, védelem alatt álló ősgyepet áttelepítették, és az ugyancsak védett ürgeállományt is „kimenekítették”. A zajos munkálatoknak is köszönhetően mindössze 16 ürgét sikerült fellelni, a többi – ha volt – addigra elmenekült a helyszínről. – Példányonként 180 ezer forintba került az ürgementő akció, a védett csűdfű és más növénytársulások átköltöztetése pedig 75 millió forintba – közölte Kohári Nándor, a Fidesz önkormányzati képviselője. – A gyep jelentős része a környezetvédők szerint az áttelepítés során megsemmisült. Ráadásul a területen, ahová áttelepítették a még megmaradt gyepet, parlagfű ütötte fel a fejét, amit újabb hárommillió forintnyi közpénz ráfordításával sikerült lekaszáltatni – állítja az ellenzéki városatya. Kohári azonban további problémákra is felhívja a figyelmet. – Ha a leszállópályát továbbépítik, akkor sem lesz alkalmas nagy gépek fogadására, mert a tervezett spórolás miatt vékonyabb betonból épül. Tehát egy újabb tízmilliókat felemésztő beruházás keretében ismét föl kell majd bontani a betont. A kapkodás fő oka pedig, hogy minél gyorsabban, a választási kampány hajrájában átadjanak valamit – mondta Kohári Nándor.
A szegedi Fidesz szóvá tette azt is, hogy a repülőteret 1990 óta üzemeltető, a város pilótáit, ejtőernyőseit, repülési szakembereit tömörítő Szegedi Repülőegyesület szerződését felmondják, holott ez a civil szervezet rendelkezik minden olyan szakhatósági engedéllyel, ami egy repülőtér üzemeltetéséhez szükséges. Kohári szerint nem kellett volna kiebrudalni a szakmai szervezetet. Ám a szocialista–szabad demokrata szegedi városvezetés – ki tudja, milyen megfontolásból – inkább a város trolibusz- és villamosközlekedését üzemeltető Szegedi Közlekedési Társaságra bízná a repülőtér-üzemeltetést is ahelyett, hogy az egyesülettel együttműködve, szakmai tapasztalatukat felhasználva egy újonnan létrehozott cég feladatául szabná. – A város vezetése a működtetésről nem egyeztetett a Szegedi Repülőegyesülettel. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy diktátummal ki akarják söpörni a szakmai szervezetet a repülőtér üzemeltetéséből – summázta véleményét Kohári Nándor.
Nagy Sándor alpolgármester ezzel kapcsolatban a szegedi közgyűlésen elmondta: a szegedi repülőtér üzemeltetését a Szegedi Közlekedési Társasággal érdemes a városnak ellátnia. Szerinte a szakembereket – akik a légi irányításhoz, az ottani műszaki tevékenységhez szükségesek – át kell venni, de emellett a város immáron többmilliárdos vagyonának megfelelő kezelése egy százszázalékos önkormányzati tulajdonú társaságban lesz a legmegnyugtatóbb. Botka László MSZP-s polgármester ehhez hozzátette: nem mond igazat az, aki azt állítja, hogy nem volt semmiféle konzultáció és együttműködés a civil egyesület és a város között.

Aranyosi Péter tökéletes és nem kér bocsánatot