Nem értem, hogy a Magyar Nemzet miért állt olyan bőszen és egyértelműen a Matthäust szapulók táborába? Ő volt az, aki tekintélyét latba vetve megpróbálta népszerűsíteni a focit, Magyarországot, neves csapatokat, játékosokat hívott meg. Magyar szövetségi kapitányt akkor lehetne így szapulni, ha klubcsapataink az európai kupákban, játékosaink komoly proficsapatokban játszanának meghatározó szerepeket. Azonban a legjobb játékosunknak tartott Gera is csak egy jelentéktelen csapat közepes játékosa, akkor hogyan várhatunk komoly eredményt nemzetközi szinten?! Matthäus maximálisan kihozta ebből a langyos közegből azt is, ami valójában nincs is meg. Legalább azt láttuk, hogy végre küzd a válogatott, a játék és az eredményesség még nem érte el a kívánt szintet, de ezért a legkevésbé sem lehet őt hibáztatni.
Matthäus munkába állása pillanatában fontosnak tartotta megismerni a magyar himnuszt, megpróbálta fanatizálni a langyos mentalitású játékosokat is. Most mondják meg, kitől várnak eredményességet? Nem akarok neveket említeni, de attól, akinek a vadászat fontosabb, vagy attól, akinek eredményei nincsenek, de ahol volt, ott mindenkivel pereskedett? De folytathatnám a sort. Véleményem szerint mindenki hozzájárult a magyar labdarúgás eltemetéséhez egy koporsószeggel, aki Matthäus elüldözésén fáradozott. Pedig az a nagy bajunk, hogy nem dolgozik legalább tíz magyar csapatnál egy-egy Matthäus.
Nagyvári Antal
Székesfehérvár

Az EP-ülésen dühöngött Magyar Péter