Azt mondja Eörsi Mátyás, hogy Mécs Imre áruló. Tőle már sok épületes marhaságot hallottunk, így aztán ez a mondata szervesen illeszkedik munkásságába. Eörsi az a politikus, aki úgy próbálja magát felszínen tartani, hogy időről időre mond valami fékevesztett ökörséget azzal a szándékkal, hogy ezek után feltétlenül a napilapok első oldalára kerül, a rádióadók vele kezdik a híreket, a televíziók pedig okvetlenül kiküldik hozzá a mozgóstábot, készítsen vele exkluzív interjút, hadd tudja meg a néző, hol gyökerezik a zseniális rálátás.
Először akkor figyeltem fel a magával ragadó államférfira, amikor – néhány évvel az SZDSZ pártfogolta taxisblokád után – odaállt a sajtó elé, és kijelentette, hogy Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta, belelövet a taxiscsapatba. Hatásos, figyelemfelkeltő nyilatkozat volt a Mátyásé – bár sem igaz nem volt, sem aktualitással nem bírt, de az állampolgár felkapta a fejét, s akarva-akaratlanul rögzült benne Eörsi Mátyás neve. Csak zárójelben jegyzem meg: nagyobbat szólt volna, ha Mátyás azzal áll elő, hogy kérem tisztelettel, nekem azzal a Bauer Miklóssal van közös ügyvédi irodám, akinek portréja megtekinthető a Terror Háza dicsőségtábláján. Helyette Mécs Imrét mószerolja, akivel 1990 óta üldögélnek együtt a parlamentben (most Mécs az MSZP színeiben indul, ez is egy érdekes történet).
Várom a pillanatot, amikor Eörsi szabad madár egyszer végre valami pozitív gondolatot artikulál a száján kifelé. Mondjuk egy előrevivő, megszívlelendő ötletet, olyat, amilyenből még épülhetne is az ország. A mószerolásból már túlteljesített…
origo.hu
Árulkodó mémeken Karácsony Gergely nagy pillanatai
