Napi ötvenezres díjazást kértek

Nem tartja túlzó igénynek a Magyar Orvosi Kamara elnöke, hogy a szekszárdi kórház négy sebésze napi ötvenezer forintos díjazást kért maradásáért.

2006. 01. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pénteken tájékoztatta a négy sebész-adjunktus a Tolna megyei önkormányzat szekszárdi kórházának főigazgatóját, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk helyett kft.-t alakítanának, s maradásuk feltételeként fejenként 50 ezer forintos napidíjat kérnek. A hétvégi ügyeletekre egyébként fejenként 72 ezer, a hétközi ügyeletekre pedig 40 ezer forintos juttatást határoztak meg.
Muth Lajos, az intézmény főigazgatója szerint a kért összeg körülbelül 4-4,5-szerese a jelenlegi díjazásuknak. – Ezek az igények a mai magyar egészségügyben kigazdálkodhatatlanok. Teljesítésük rövid úton lehetetlen helyzetbe hozná az intézmény gazdálkodását – fogalmazott. Miután a kórház és a sebészek közti tárgyalások zátonyra futottak, a négy orvos munkahelyet vált. Jelenleg felmondási idejüket töltik.
– Nem tartom mohónak a sebészeket, díjazási igényük nem volt túlzó – jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A köztestület évről évre aktualizálja orvosidíjtétel-ajánlását, s a Szekszárdon kért összeg nem haladja meg azt – tette hozzá a MOK elnöke.
Éger István szerint nem baj, hogy ilyen követelések megjelennek. Ez az érdekérvényesítésnek egy típusa, amelyre elkeseredettségükben tesznek kísérletet a dolgozók. Kérdés persze – tette hozzá a kamarai elnök –, hogy melyik intézmény tudja ezeket az igényeket teljesíteni. Az egészségügy jelenlegi állami finanszírozása erre ugyanis nem ad fedezetet. Egyéni alkuk dönthetik el tehát, hogy kinek sikerül ilyen bérezést elérnie. Éger István megjegyezte azt is, hogy a szekszárdihoz hasonló akciók átmeneti zűrzavart okozhatnak, ám azért nem az orvosok, hanem a döntéshozók felelősek.
Ezzel arra utalt, hogy a kormány továbbra sem tett konkrét lépéseket az ügyeleti díjak rendezése érdekében. Noha az Európai Unió, illetve a magyar bíróságok jogerősen kimondták: az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, a jelenlegi gyakorlat más. Az ügyeletnek mindössze egy kisebb része számít munkaidőnek, s csak ezután jár túlmunkadíj. Az orvosi kamara szerint sokat javítana a doktorok jelenlegi bérezési helyzetén, ha az ügyelet díjazását rendeznék.
– A szekszárdi és az ahhoz hasonló ügyek lépéskényszerbe hozzák a kormányt – vélekedett Cser Ágnes, az Egészségügyben és a Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője. Hozzátette: ma folytatják a sztrájktárgyalásokat az Egészségügyi Minisztériummal. Egyik legfontosabb követelésüknek az ügyelettel kapcsolatos kérdést tekintik, még akkor is, ha a szaktárca – előzetes tájékoztatása szerint – erről nem hajlandó ma egyeztetni.
A szekszárdi kórház most megoldást keres arra, hogy pótolja a távozó szakembereket. Nélkülük ugyanis a főorvos mellett már csak két szakorvos és hat szakvizsga előtt álló sebész maradt a 60 ágyas sebészeti osztályon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.