Darwin óta tudjuk, hogy mi, emberek az állatvilág tagjai vagyunk. Miért hisszük, hogy fajunk minden más faj fölött áll? Ha nem csak emberi lények képesek szenvedni és gyötrődni, miért ne terjesztenénk ki erkölcsi gondoskodásunkat minden érző fajra? – áll Richard D. Ryder a Tudomány áldozatai című könyvének előszavában. A hatvanas évek végén született alapmű ráirányította a nemzetközi sajtó és tömegkommunikáció figyelmét az állati jogokra és az „embersovinizmus” tarthatatlan voltára. Ez volt az első eset, hogy egy modern kori tudós megtámadta az állatkísérletes kutatást, és rávilágított a szakmai hiúság, a nyereségvágy és a piacszerzés által motivált üzletág rejtelmeire.
Azóta számos hír kering a világban kísérleti laboratóriumokban értelmetlen szenvedésben élő állatok sorsáról. A mai napig számtalan illegális, az illetékes szakmai hatóság engedélye és felügyelete nélkül végzett, „szükségszerű” kínzás folyik, főleg a harmadik világbeli államokban, mivel ott még nincsenek szigorú állatvédelmi jogszabályok, és a korrupciót nem sikerült elnyomni.
Európában az uniós Nagy-Britannia számít a kísérletezés fellegvárának. Ott két éve már húszszázalékos növekedést regisztráltak a főemlősökön végzett állatkísérleteknél, annak ellenére, hogy világszerte leépítik a főemlős-laboratóriumokat. Az állatvédők szerint nem fektettek elegendő hangsúlyt az alternatív kísérleti módszerek fejlesztésére, a tudósok viszont azzal védekeznek, hogy az elmúlt harminc évben látványosan csökkent a kísérletekhez felhasznált állatok száma, annak ellenére, hogy a gyógyszerkutatási ágazatban egyre több kísérletet végeznek – írja a Zöldmagazin internetes hírportál. A legtöbb laborállat rágcsáló, mint az egér és a patkány, de sok kutya, macska, hal, madár és főemlős, azaz majom is szenved a fogságtól és a mérgezésektől. Európában rohamosan növekszik az állatokon végzett kísérletek száma – állítja a német állatvédő szövetség és a Vier Pfoten (Négy láb) védegylet. Nyilvántartásuk szerint jelenleg mintegy tizenegymillió állaton végeznek kísérleteket, ebből egyedül Németország kétmillió egyeddel 2003-ban.
Pár évvel ezelőtt a külföldi lapok még arról írtak, hogy legalább ötvenmillió állatot kell legyilkolni ahhoz, hogy az Európai Bizottság elvégezze körülbelül harmincezer vegyi anyag toxicitási próbáját. A brit The Guardian akkor ezt Európa történetének leghatalmasabb állatmérgezési és -gyilkossági tervének nevezte. A bizottság állásfoglalása szerint szükséges az állatkísérletek alkalmazása a vegyi anyagokkal kapcsolatos biztonsági ellenőrzések végzésében, de a próbákat korlátozni kell, és ezzel elutasította a kérelmet. Jelenleg folyamatban van a vegyi anyagokról szóló jogszabályok módosítása, és ennek részeként olyan anyagok is bekerülnek az ellenőrzésbe, amelyek eddig kívül estek a megfigyelésen. Az unióban 2003-tól tilos állatkísérleteket végezni a kozmetikumok ellenőrzése során, 2009-től pedig az ilyen módon tesztelt termékek behozatala is tiltott lesz.
Hazánkban a jogi és a gyakorlati oldal egyaránt jól szabályozott – véli Pallós László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) országos állatvédelmi felügyelője. Elmondta, a civil állatvédők körében is elismerést vívott ki az állatvédelmi törvény szigorítása, valamint azok a vonatkozó módosítások, amelyeket az uniós csatlakozásunkat megelőzően kellett e területen elvégezni. Így 2004 elejétől néhány kivételtől eltekintve állatkísérletben csak e célra tenyésztett állatok használhatók fel, háziasított állatfajok kóbor egyedeinek, így gazdátlan kutyáknak, macskáknak alkalmazása pedig tiltott. Szépítőszerek, élvezeti cikkek, dohánytermékek, fegyverek állatkísérletben történő tesztelése, valamint harcászati célú kísérletek Magyarországon nem engedélyezhetők.
A szakértő hozzátette: a vonatkozó jogszabályok megszületése óta nem is érkezett ilyen céllal kérelem. Hozzáfűzte, magának a legfeljebb öt évre szóló engedélynek a megszerzése is szigorú procedúra, három bizottsággal kell az indokot, a módszert elfogadtatni. A munkahelyi állatkísérleti bizottság, az illetékes megyei állat-egészségügyi állomás és a szaktárca állatvédelmi tanácsadó testülete ítéli meg a kérelemben foglaltak engedélyezhetőségét. A testület és a tagjaiból alakult etikai tanács többek között az ipar képviselőiből, egyetemek küldötteiből, társtárcák delegáltjaiból, kutatókból és civil állatvédőkből áll. Kedvező elbírálás esetén az engedélyt a területileg illetékes állat-egészségügyi állomás adja ki. A kötelezően előírt, legalább évente egyszeri, valamint emellett a folyamatos szúrópróbaszerű ellenőrzések és az adatszolgáltatási kötelezettség az előírások betartására ösztönzik a kutatókat – tette hozzá.
Pallós László elmondta, erős uniós törekvések figyelhetők meg a felhasznált állatlétszám csökkentésére, a kísérletek kiváltására és a szükségtelenül ismételt eljárások kizárására. Fontos ugyanis, hogy a kutatók megosszák kísérleti eredményeiket egymással, így elkerülhető a megismételt fájdalmas és költséges procedúra.
Hazánkban emberszabású majmokon nem végeznek kísérletet. Tavalyelőtt csaknem 365 ezer állatot vontak be a kutatásba, amelyeknek elenyésző hányada volt nem kísérleti célra tenyésztett (például szarvasmarha, juh, sertés, kecske, hal, madár). A szakértő hozzátette, a kutatóintézmények, a gyógyszergyárak és az egyetemek keresik a más lehetőségekben, például a sejt- és szövettenyészetekben, számítógépes szimulációs technikákban rejlő megoldásokat, mivel nem csak szigorú az eljárás a kísérletek engedélyeztetése során, de költséges és körülményes élő állatokkal dolgozni. 2004-ben négy új intézmény kapott engedélyt, így ma öszszesen kilencvenhat helyen végezhetnek több mint ötszáz állatkísérletet legálisan.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint a kozmetikai iparban végzett kutatások az állatok kínzásával és megölésével járnak, megbízhatatlan és pontatlan eredményt adnak, ráadásul költségesek. Ezenkívül számos megbízható alternatív kísérleti módszer létezik, melyekkel helyettesíteni lehet őket – tette hozzá. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a mosópor, a bútorápoló, a körömlakk vagy éppen a sampon mérgező hatását vizsgálva állatokat kényszerítenek arra, hogy lenyeljék ezeket az irritáló anyagokat, vagy szemükbe cseppentik, vagy éppen szőrtelenített bőrfelületüket kenik be naponta addig, míg ki nem múlnak, csak hogy megtudják, mi a halálos dózis. Persze az ember ettől még másképp reagál egy valós helyzetben, és az sem életszerű, hogy öblítőt igyunk, de hát a gyártó cégnek üzleti érdeke annak bizonyítása, hogy ő mindent elkövetett a termék fejlesztése során – magyarázta Seres Zoltán.
Idegélettani, sebészeti és más fiziológiás célú élő kísérletek helyett már megfelelő hatékonysággal működnek a videofelvételes szemléltetések vagy szimulációs programok, így nem kell minden egyes diáknak boncolnia.
Lorászkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának elnöke szerint egy másik lényeges kérdés a humánus bánásmód, a fájdalom csillapítása, az altatás és a beavatkozás utáni kíméletes elpusztítás. Ezek alapvető etikai kívánalmak – mondta. Hozzátette, az élő állatokkal végzett kísérletek helyett egyre többen keresik az alternatív megoldásokat, mivel a külön tenyésztett vérvonalak, a speciális tartási körülmények biztosítása és az elpusztult egyedek tetemének kezelése drágává teszik a módszert.
origo.hu
Budapesti csőd: hűtlen kezelés gyanúja miatt indulhat nyomozás a fővárosi ügyekben
