Idén már kétszer is emelte a benzin nagykereskedelmi árát a Mol Rt. Legutóbb január 25-én bruttó öt forinttal, a gázolajét pedig három forinttal. Ennek hatására a 95-ös benzin kiskereskedelmi ára átlagosan több mint 260 forintba kerül, igaz, a kutak között akár tízforintos árkülönbözetet is tapasztalhatnak az autósok. Egyébként a Mol ezt megelőzően január 3-án bruttó négy forinttal emelte a 95-ös benzin árát, ugyanakkor a gázolaj árát legutóbb november végén változtatta meg a cég, akkor azonban nettó 2,50 forinttal csökkentette a nagykereskedelmi árat.
Piaci elemzők szerint az áremelés hátterében az áll, hogy a világpiacon is folyamatosan nőnek az árak, ami természetesen hozzánk is begyűrűzik.
A portfolio.hu egyik, a témával foglalkozó anyaga rávilágít arra, hogy az olaj ára rendkívül erősen kezdte az idei évet, és a jelenlegi szinttől már csak egy karnyújtásnyira van a tavaly augusztusi csúcsár. Szakértők rávilágítanak: az idén minden geopolitikai feltétel összejött. Oroszország például a leghidegebb telét éli át az elmúlt félszáz évben, Irán nukleáris tervei és az esetleges amerikai reakció pedig hatalmas rizikót jelent. És eközben világszerte nagy a kereslet az olaj iránt úgy, hogy a magas nyersanyagár ellenére az infláció az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is féken tartható. Tehát a rövid távú kereslet és kínálat terén nem mutatkoznak problémák, ráadásul Szaúd-Arábia már az idén is többször megígérte, hogy kiegyensúlyozza a piacot. A kialakult helyzet azonban korántsem ilyen rózsás, hiszen gondok mutatkoznak a finomítókapacitásokkal. Bármilyen meglepő, ugyanolyan szűkösek, mint fél évvel korábban. Egy finomító megépítése öt évig is eltarthat. A másik sokszor emlegetett probléma a „globális pörgés”.
Amerikában és Kínában magas a növekedés, eközben Németország és Japán is kezd magára találni. Szintén drágíthatja a nyersanyagot az Amerikai Energia Hivatal bejelentése az Egyesült Államok olajtartalékainak nagyságáról. A gazdasági bővülés természetesen az energiaigények fokozásával jár.
Szakértői vélemények alapján a mostani folyamatok csak tovább generálják az egyre magasabb olajárakat. Számítások alapján az olaj árát egy recesszió tudná megfékezni. Említettük az iráni problémát, eközben viszont figyelni kell Nigériára és Venezuelára is. Amennyiben bekövetkeznek a negatív fejlemények, úgy a hordónkénti 150 dolláros magasságba is szökkenhet az olajár. Amúgy amerikai elemzők – az MTI jelentése szerint – nem lepődnének meg 70–100 dolláros árrekordon, különösen annak fényében, hogy az a múlt pénteken New Yorkban már elérte a 68 dollárt az iráni és nigériai fejlemények hírére, illetve az OPEC-nek az idei keresletnövekedési becslésére. A piacokon több tényező okoz ideges hangulatot, de mindenekelőtt az emlegetett geopolitikai feszültségek, főként Irán és Nigéria szállításainak bizonytalansága. Ha ez a két ország leállítaná olajkivitelét, akkor maradéktalan pótlására nincs lehetőség, mert meglehetősen törékeny a kereslet és kínálat egyensúlya. Ha ebben a helyzetben erősödik a terrorral való fenyegetés, akkor az olajkereskedők még nyugtalanabbak lesznek, hiszen nincs sok manőverezési lehetőségük az olajpiacokon. A kilátásokat rontja a hidegebbre forduló időjárás, vele a kereslet fokozatos növekedése, illetve a fentebb már említett elégséges finomítói kapacitások már-már akut hiánya.
Drágák vagyunk. Az adó miatt uniós összehasonlításban természetesen drágák vagyunk. Bár a világpiaci árak elvileg mindenkit egyformán érintenek, a finomítás, a szállítás és persze az előirányzott profitráta miatt is lehet különbség az adók nélküli, nettó árakban is: a huszonöt uniós tagállam közül a nettó üzemanyagárak összevetésében is Magyarország a legdrágább a régióban, illetve az új csatlakozók között is. Ugyanakkor ebben a tekintetben megelőz minket néhány, az adók összegét tekintve mögöttünk kullogó régi tagállam, mint Ausztria vagy Luxemburg. Fontos azonban megjegyezni: a nettó üzemanyagárak között a szórás lényegesen kisebb, az adómentes benzin Csehországban a legolcsóbb, és Hollandiában a legdrágább, de a különbség csak 21,7 százalékos. Ha az adótartalmakat vetjük össze, a legkisebb terhelést előíró Lettországhoz képest Hollandiában 219 százalékkal magasabbak az adók.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
