A nyugdíjrendszerben rejlő hosszú távú nettó kötelezettségek 1998 óta megnégyszereződtek, s ezek állománya 2004-ben már elérte a GDP 240 százalékát. A jelentős romlás a reform óta bevezetett 13. havi nyugdíjaknak és a sorozatos nyugdíjjárulék-csökkentéseknek tudható be. Ezek az intézkedések a jelenlegi demográfiai kilátások mellett már nemcsak a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát kérdőjelezik meg, hanem rövid távon is finanszírozási problémákat vetnek fel – állapítja meg a jegybank tanulmánya.
A tanulmányt jegyző szakértők rávilágítanak: a magánnyugdíjpénztárak által eddig nyújtott átlagos hozamok elmaradnak a várakozásoktól, és ha tartósan ilyen alacsonyak maradnak, számításunk szerint a második pillér által biztosított járadékok nem lesznek képesek pótolni a tb által folyósított járadékok csökkenését. Emiatt előfordulhat, hogy azok a leendő nyugdíjasok, akiknek kötelező belépni a vegyes rendszerbe, és akik egy életen át egy olyan magánnyugdíjpénztárba fizetnek járulékot, amely hosszú távon gyenge teljesítményt nyújt, esetleg nyomást gyakorolhatnak a jövőbeni kormányokra annak érdekében, hogy kompenzálják a nyugdíjaik és azon összeg közötti különbséget, amelyet akkor kaptak volna, ha nem került volna sor erre a reformra.
Pilléres gondjaink
Egyébként nyugdíjrendszerünk „három pilléressége” – idéntől már négy – a következőkből áll. Azok, akik áttértek a vegyes rendszerre, bérük 8 százalékát utalják a magánnyugdíjpénztárnak, további 0,5 százalékot pedig a társadalombiztosítónak. E járulékok után nem jár adókedvezmény. Emellett egy szabadon választott összeget utalhatnak egy kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztárnak, ez az úgynevezett harmadik pillér. A 2006-tól bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számla – mint negyedik pillér – esetében a számla tulajdonosa szabadon döntheti el, hogy milyen értékpapírba, részvénybe fekteti be a nyugdíjának kiegészítésére szánt összeget. A vegyes rendszer tagjai 2013 előtt a 75 százalékát fogják megkapni annak a járadéknak, amelyet a tiszta felosztó-kirovó (tb-) rendszerben kaptak volna, 2013-tól kezdődően pedig úgy számítják ki járadékukat, hogy saját átlagos bérük 1,22 százalékát – a tisztán felosztó-kirovó rendszerben használt 1,65 százalék helyett – megszorozzák a szolgálati éveik számával. A nyugdíjazáskor a második pillérben (magánnyugdíjpénztárban) felhalmozott vagyonból megvásárolt (élet)járadék egészítené ki a tb-rendszerből származó csökkentett járadékot.
Az új rendszerre való áttérés pályakezdők számára 1998 óta kötelező, a többiek pedig kezdetben választhattak. A többpilléres rendszer jelenleg 2,4 millió tagot számlál, akiknek többsége önkéntesen lépett be, míg a többieknek pályakezdőként kötelező volt belépni. A tb-rendszer tagjai 1999. szeptember óta nem léphetnek át a vegyes rendszerbe, míg a vegyes rendszerből való kilépésre 2003 előtt volt lehetőség. Egy, a közelmúltban hozott módosítás szerint 2012-ig azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjazásuk előtt kevesebb mint tíz évvel léptek át, és akiknek a második pillérből származó induló járadéka kevesebb a csökkentett induló tb-járadék 25 százalékánál, lehetőséget kaptak arra, hogy viszszalépjenek a tb-rendszerbe. A kutatók számára sem egyértelmű, hogy miért csatlakoztak ilyen sokan önkéntesen a többpilléres rendszerhez, és mondtak le a tb-rendszerből származó nyugdíjjogosultságuk 25 százalékáról, miután éveken át fizették a járulékot a tisztán felosztó-kirovó rendszerbe.
Alulteljesítés
Az MNB szakértőinek számításai szerint a nyugdíjpénztári szektor eddigi hozamteljesítménye elmarad a várakozásoktól: a rendszer bevezetése óta a vagyonkezelési díjaktól megtisztított, éves, a pénztárak adott évi vagyonával súlyozott átlagos nettó reálhozam 2,1 százalékot tett ki. Ha a 2005. évre vonatkozó becsléseket is figyelembe vesszük, az átlag nettó 2,9 százalékra emelkedik. A hazai nyugdíjpénztárak 4 százalékos bruttó átlaghozama jócskán elmarad még a mexikói, a perui, argentin, nyugdíjpénzárak által elért hozamoktól, s fele akkora, mint amit a lengyel pénztárak elértek. A kedvezőtlen teljesítmény oka részben a portfólió meglehetősen konzervatív szerkezete: a pénztárak a teljes eszközállomány 75 százalékát állami kötvényekben tartják.
Amennyiben a magánnyugdíjpénztárak 1998–2004-es időszakban elért 2,1 százalékos átlagos reálhozamával számolunk, s ha feltételezzük, hogy a nyugdíjpénztári szektor teljesítménye a jövőben nem javul, akkor arra számíthatunk, hogy a leendő vegyes tagok által kapott nyugdíjak jócskán el fognak maradni attól a járadéktól, amelyet a tiszta tb-rendszerből kaphattak volna. Szakértők szerint egy 3,4 százalékos nettó reálhozam vezetne 2048 után körülbelül azonos szintű nyugdíjhoz, mint ami a jelenleg érvényes tiszta tb-rendszerbeli nyugdíjformulából következik. Azonban ha 3,4 százalékos nettó reálhozamot feltételezünk is, a többpilléres rendszer tagjai által az első három évtizedben elért pótlási arányok sokkal alacsonyabbak annál, mint amelyre a tb-rendszerben jogosultak lettek volna. Ha a második pillérben gyűjtött vagyont 3,4 százalékos nettó reálhozammal fektetik be, akkor is csak körülbelül 2048 után képes a tb-nyugdíjjal azonos nyugdíjszintet biztosítani, vagyis csak azok számára, akik egész életükben a vegyes rendszerbe fizettek járulékot. Ez azt jelenti, hogy akik életpályájuk későbbi szakaszában léptek be a vegyes rendszerbe, csak a jelenleginél jóval magasabb reálhozam mellett érhetnék el a tb-nyugdíjhoz hasonló járadékot.
Nincs jó konstrukció
Az MNB-tanulmány készítőinek számításai azt mutatják, hogy a magánnyugdíjpénztárak gyenge teljesítmény folytatódása esetén a vegyes rendszerből nyugdíjba vonulók lényegesen alacsonyabb járadékban fognak részesülni, mint a tiszta tb-rendszer azonos bérprofillal és szolgálati idővel rendelkező tagjai. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj mértékét több tényező – ledolgozott évek száma, bér, kor és infláció – is befolyásolja, arra nem vállalkozhatunk, hogy megmondjuk, melyik a legmegfelelőbb választás. Mindazonáltal ebben jelentős segítséget nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapja (www.pszaf.hu), ahol a címoldalról, a Fókuszban a magánnyugdíjpénztárak rubrikára kattintva minden, a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatos információt elérhetünk, s kiszámolhatjuk várható nyugdíjunkat is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
