Teherán szerint a tárgyalások és nem a fenyegetések jelenthetik az Európával való megegyezés kulcsát a vitatott iráni atomprogram ügyében, és a kemény intézkedések csak kemény válaszlépéseket szülhetnek. Hamid Reza Aszefi iráni külügyi szóvivő tegnap azt hangoztatta, hogy továbbra is nyitva áll az ajtó Irán és Európa kompromisszuma előtt. „A párbeszéd az egyetlen megoldás. Az európaiaknak nem lenne szabad elhamarkodottan cselekedniük. Tudniuk kellene, hogy tárgyalásokból születhet a megegyezés” – mondta a szóvivő.
A feszültséget talán enyhítheti, hogy az iráni külügyminiszter szombati bejelentése szerint Teherán és Moszkva között megállapodás született: további országokat vonnak be annak a tervnek a végrehajtásába, miszerint Iránon kívül végzik el az ott kinyert urán dúsítását. „Megegyezés született arról, hogy növeljük a tervben részt vevő országok számát” – közölte Manusehr Mottaki sajtótájékoztatón. Ha a megállapodást sikerülne megvalósítani, az szavatolhatná a világ számára: Teherán csak áramtermelésre szolgáló atomerőművek fűtőelemeként hasznosítható mértékig dúsított uránra tesz szert, s nem jut atomfegyverhez.
Az amerikai elnök reális lehetőségnek tartja szankciók bevezetését Irán ellen az iszlám köztársaság vitatott atomprogramja miatt, míg az amerikai törvényhozás felsőháza egyhangúlag elfogadott közleményben hívott fel arra, hogy az iráni atomprogram ügyét vigyék az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely jogosult a szankciók elrendelésére.
Az amerikainál általában enyhébben fogalmazó német külpolitika is hangot váltott a kérdésben. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a Der Spiegel hetilapnak adott interjúban kijelentette: „A gazdasági szankciók lehetőségének kizárása nem lenne okos dolog. Iránnak nem kellene alábecsülnie azt, hogy mily mértékben szorul rá a nyugati országokkal való műszaki-gazdasági együttműködésre.”
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
