Reklámtilalom a közszolgálatnak?

A gyerekek védelmét szolgáló szigorúbb rendelkezések, akár 250 millió forintot is elérő büntetési tételek, a reklámszabályok változása, a pártatlanságot és kiegyensúlyozottságot felügyelő tanács létrehozása – csak néhány az ORTT felkérésére készült médiatörvény-tervezet lényeges elemei közül. A jogszabály módosításához a T. Ház kétharmadának támogatása szükséges.

Nem vetíthetnek reklámot az országos közszolgálati televíziók és rádiók, amennyiben a parlament elfogadja az Országos Rádió és Televízió Testület felkérésére a törvény-előkészítő szakértői bizottság által összeállított új médiatörvény-tervezetet. Az indítvány – amely még nem nyerte el végleges formáját – az 1996-ban elfogadott jogszabályt módosítaná az elmúlt évek tapasztalataira alapozva. A T. Ház kétharmadának egyetértésével módosítható médiatörvény új tervezete amellett, hogy tiltja az országos közszolgálati adókban az egyik fő bevételi forrásukat jelentő reklámozást, egyszersmind mentesíti a közszolgálati csatornákat az egyébként tetemes mértékű műsor-szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. Fontos változtatás volna az is, hogy az országos közszolgálati adók finanszírozását függetlenségük garantálása érdekében hat évre előre, az Országgyűlés kétharmadának támogatásával törvényben szabályoznák. Megszűnne a mostani kuratóriumi rendszer is – amely a parlamenti pártok által delegált elnökségi tagokból és a kisorsolt civil küldöttek alkotta nagykuratóriumból áll –, s helyette a három közmédiumot egyetlen közös kuratórium felügyelné. Politikai vitára persze okot adhat ezen egyetlen testület megválasztása is, hiszen a tervezet értelmében a hat évre választott, 12 tagú kuratórium egyharmadát a parlamenti ellenzék, egyharmadát a kormánypártok jelölnék. A fennmaradó négy főt a kormánypárti frakciók és a parlamenti patkó ellenzéki oldala által paritásos alapon létrehozott jelölőbizottság delegálná a történelmi egyházak, a kisebbségi önkormányzatok, határon túli szervezetek, illetve szakmai szervezetek ajánlásai alapján.
Az is a közmédiumokat érintő változtatás volna, hogy az elnök helyett egy-egy öttagú igazgatóság irányítaná az intézményeket, míg a pénzügyi kontrollt az Állami Számvevőszék által kiválasztott felügyelőbizottság biztosítaná.
A médiatörvény-tervezet szerint létrejönne a pártatlanságot és kiegyensúlyozottságot felügyelő tanács, amely súlyos bírságot szabhatna ki a jogsértő médiumokra. A pénzbüntetés az egyes adók esetében elérheti a 250 millió forintot, míg műsorkészítőknél az ötmillió forintot, sőt egyhavi eltiltás is lehet a sorsa a jogszabályokba ütközően eljáró újságírónak. Az is szigorításnak számít, hogy akár egy hónapra is felfüggeszthetik a törvénysértő médiumok sugárzását, ráadásul mindezen büntetések korlátlan alkalommal kiszabhatók. Fontos, és a médiahatóság vezetése által évek óta szorgalmazott változtatás volna a gyerekek védelmét szolgáló rendelkezések szigorítása, így például az, hogy közvetlenül a kiskorúaknak szóló műsorok előtt és után nem volna szabad reklámot sugározni.