Százhúsz éve, 1886. január 29-én szabadalmaztatta Németországban gázmotorhajtású járművét Karl Benz mérnök, aki ezzel az automobil születési bizonyítványát állíttatta ki. A feltaláló 1884-ben építette első önjáró kocsiját, amelyet elektromos gyújtású, 0,8 lóerős, egyhengeres, négyütemű motor hajtott. A világ első ilyen benzinautójának már hűtője és differenciálműve is volt, ráadásul szíjhajtóműves áttétellel, valamint tömör gumikerekekkel futott.
Az automobil továbbfejlesztéséből magyarok is kivették a részüket. Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatta 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort. Bánki önálló találmánya az 1894-ben bejelentett nagynyomású robbanómotor, amit már vízbefecskendezéssel hűtött, majd ezt követte 1902-ben az általa készített elsőkerék-hajtású autó. Csonka János 1879-ben az első magyar gázmotort szerkesztette meg, majd 1882-ben a vegyes üzemű gáz- és petróleummotort hozta létre. Találékonysága lehetőséget nyújtott a magyar autógyártás megszületéséhez is. 1909-ben egyhengeres, négy lóerős kisautót állított össze.
Jelentős ugyanakkor Galamb József munkássága is, aki a Ford gyár főkonstruktőre volt, s megtervezte a híres T-modell sok fontos alkatrészét. A második világháború alatt – Henry Ford ötletére – hathengeres kiskocsit készített.
origo.hu
Megtiltotta a budapesti Pride rendezvény megtartását a rendőrség
