Szervkivétel szabadon

Noha a törvény szerint nem kellene, az orvosok mégis gyakran figyelembe veszik a hozzátartozók tiltakozását, ha egy agyhalott szerveinek, szöveteinek kivételét és átültetését tervezik. Az ombudsman arra hívja fel a figyelmet, hogy az orvosoknak hozzájárulás nélkül is el kellene végezniük a szervek, szövetek kivételét, mert a meghiúsult transzplantációk miatt emberek halnak meg. Más szakemberek szerint viszont ez a gyakorlatban aligha működne.

2006. 01. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egészségügyi törvény szerint akkor lehet a halottból szerveket és szöveteket átültetés céljából eltávolítani, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot (jelenleg körülbelül 350 tiltakozó nyilatkozat található az ÁNTSZ-nél). A rokonok beleegyezésére nincs szükség, kivéve, ha az elhunyt kiskorú, akkor ugyanis a törvényes képviselő – a szülő vagy a gyám – írásbeli hozzájárulását kell kérni.
Mégis: az orvosok – etikai szempontok miatt – sokszor figyelembe veszik a rokonok tiltakozását, amit azok gyakran megtagadnak. A magyarországi szervátültetéseket koordináló Hungarotransplant Kht. adatai szerint ilyen ok miatt tavaly 23 esetben maradt el a szervek kivétele, s ezzel körülbelül 50 transzplantáció hiúsult meg.
A hozzátartozók tiltakozása miatt elmaradt szervátültetés számos várólistás beteg halálát okozza évente – hívta fel a figyelmet állásfoglalásában Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Hozzátette: mindez alkotmányos visszásságot okoz. Az emberi élet védelme megelőzi ugyanis a kegyeleti jogokat. Nem követ el tehát törvénysértést, de még etikai vétséget sem az orvos, ha nem kéri az elhunyt hozzátartozójának hozzájárulását, hogy szerveivel és szöveteivel mások életét próbálják megmenteni – szögezte le az ombudsman.
Az állásfoglalással egyetért ugyan, s a jelenlegi törvényi szabályozást is jónak tartja Borsi József, a Hungarotransplant Kht. igazgatója, mégis úgy látja: a gyakorlat más. Mint mondta: a szervkivételt nem lehet titokban tartani, hiszen a donort sokszor a hozzátartozók szeme láttára tolják a műtőbe, akik megkérdezik: Mit tesznek vele? Operálják? Óriási botrányt okozhat, ha tiltakozásuk ellenére is elvégzik a beavatkozást. Például elterjesztik egy kisvárosban az orvosról, hogy szervkereskedő, vagy feljelentik, beperelik őt – még ha eredménytelenül is – sok kellemetlenséget okozva. Ez pedig azt eredményezi, hogy az orvosok ezerszer is meggondolják, legközelebb belevágjanak-e a donorjelentésbe.
Dósa Ágnes orvos-jogász, igazságügyi orvostan szakorvos is úgy látja, hogy nem lehet semmibe venni a rokonok tiltakozását. Nem lehetetlen azonban meggyőzni őket, igaz, ehhez a megfelelő kommunikációs technikát kell megtanítani az orvosoknak – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: felmérések bizonyítják, hogy a hozzátartozó elvesztése utáni gyászreakciót csökkenti, ha az elhunyt szerveivel sikerült más ember életét megmenteni vagy jobbá tenni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.