Szólásszabadság helyett rabosítás Makón

Furcsa hely Makó. A városban és kistérségében a 2002-es 9 százalékról mára 16 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya. Ötből négy fiatal hiába keres munkát. A legnagyobb foglalkoztató ebben a helyzetben – a sorozatos elbocsátások dacára még mindig – a városi önkormányzat és intézményei. Így nem csoda, ha a Makót 1994 óta polgármesterként irányító MSZP-s Buzás Péter hatalma és befolyása lényegesen nagyobb az emberek mindennapi életére, mint amilyen egy átlagos európai uniós kisváros első emberének. A helyzetet hűen tükrözi egy helyi ünnepi fogadás alkalmával elmondott pohárköszöntő, amely a polgármesternek címezve valahogy így hangzott: „Úgy tekintenek rád Makón, Péter, mint egy istenre.” Mindez talán segíthet megérteni, hogyan fordulhatott elő, hogy egy szórólap terjesztéséért a helyi rendőrség házkutatást, számítógép-lefoglalást és rabosítást alkalmazott fideszes aktivistákkal szemben.
A fent vázolt viszonyok ismeretében aligha hat meglepetésként, hogy a baloldal médiafölénye és megjelenési lehetősége Makón is messze meghaladja a jobboldalét. Az önkormányzat kezében városi televízió és – a Lamperth Mónika Belügyminisztériuma által 14 millió forinttal támogatott – hetilap is van, amelyek alig vagy egyáltalán nem engednek teret a térség megválasztott országgyűlési képviselőjének, a fideszes Martonosi Györgynek. Ezért a politikus kampánycsapata tavaly októberben Polgári Szó felirattal szórólapot jelentetett meg. Az A3-as méretű, kétfelé összehajtogatva a postaládákba dobott szórólapon többek között azt írták: Buzás Péter, Makó MSZP-s polgármestere családjának magánvagyona megközelíti az egymilliárd forintot. A röplapban leginkább azt kifogásolták, hogy a szocialista városvezető magánvállalkozása Algyőn 230 millió forintos beruházást indított, amelyhez 90 millió forintos állami támogatást kapott. A támogatás tényét senki sem cáfolta, az elmúlt év novemberében azonban egy feljelentés alapján ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a makói rendőrkapitányság sajtórendészeti vétség miatt. A feljelentő ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem szórólapról van szó, hanem újságról, ebben az esetben viszont be kellett volna jelenteni a kiadványt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma lapnyilvántartásánál. Ezt azonban a készítők elmulasztották.
Martonosi Györgytől megtudtuk: a feljelentést követően a szórólap összeállításában közreműködő kampányfőnökét más ügyben a rendőrség behívta a kapitányságra, ahol váratlanul a „sajtórendészeti ügyben” hallgatták ki. Hasonlóan jártak el személyi titkárával kapcsolatban is. Több napon, órákon keresztül hallgatták ki őket, lakásukon házkutatást tartottak, sőt egyikük saját tulajdonú számítógépét is lefoglalták. A két érintettet – akárcsak a bűnözőket – rabosították, azaz ujjlenyomatot vettek tőlük és fotó is készült róluk a rendőrségi nyilvántartás számára. Mintegy a bűncselekmény „súlyosságát” és „fontosságát” alátámasztandó a városi ügyészség a helyi rendőrkapitányságtól az ügy iratait bekérte, és fokozott ügyészi felügyeletet jelentett be.
Az ügy országos botrányt kavart, a Fidesz országos elnöksége mellett még a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet, Tamás Gáspár Miklós, sőt SZDSZ-es politikusok is tiltakoztak, mert úgy ítélték meg, hogy a sajtószabadság, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága kérdésében a rendőrségnek nincs keresnivalója egy demokratikus jogállamban. Szintén a képviselő védelmére kelt Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, a Fidesz Csongrád megyei elnöke, elítélve a rendőrség eljárását. A politikus lapunknak nyilatkozva elmondta: a megyei Fidesz maximálisan kiáll Martonosi György mellett. Lázárnak van tapasztalata a nemtelen politikai támadások területén: többen kampánylaborként tekintenek Hódmezővásárhelyre, ahol a szocialisták a suttogó propagandától a közvélemény-kutatásig számos eszközt felhasználnak a legfőbb ellenségnek tekintett városvezető lejáratására. Többen a Vásárhelyen elindult folyamat egyenes következményének tekintik a makói esetet is.
Ahogyan Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke egy itteni fórumán megfogalmazta: „Nem rendőri túlbuzgóság áll e mögött, hanem az emberek megfélemlítésének tudatos szándéka.” Ha ugyanis „az emberekre egzisztenciális nyomást gyakorolnak”, illetve ha megfélemlítik őket, „akkor talán kevesebben merik majd véleményüket a nyilvánosság előtt felvállalni”.
A szocialista polgármester, Buzás Péter sajtótájékoztatón fejezte ki aggodalmát a választási kampány durva hangneme miatt, egyúttal tagadta, hogy bármi köze lenne a feljelentéshez. Martonosi György viszont úgy látja: nem az a legfontosabb, ki a név szerinti feljelentő, sokkal inkább az, kinek áll érdekében az ellenzéki hang elhallgattatása. A fideszes honatya lapunknak kijelentette: sajnálja azt, aki a feljelentést megtette, hiszen valószínűleg nem mérte fel, hogy a baloldal milyen aljas politikai játszma eszközéül használja.
A szórólap készítésében szerepet vállalt két „gyanúsított” ügyvédje, Ádám Sándor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva több ponton is kifogásolta a rendőrség szerinte érthetetlen eljárását. Az ügyészségre panaszt nyújtottak be, kifogásolva a házkutatás tényét. – Meg sem kísérelték elkérni a védencem számítógépét, ehelyett inkább fölforgatták a lakását, megzavarták családja nyugalmát – mondja felháborodva a jogi képviselő. Ádám Sándor emlékeztet rá: a sajtórendészeti vétségnél enyhébb bűncselekmény nincs is a magyar jogban. Ennek megfelelően nemcsak, hogy felfüggesztett szabadságvesztés, de még közérdekű munka sem szabható ki büntetésül, kizárólag csak pénzbírság. A védő szerint azonban jelen esetben – ahol valójában csak egy szórólap terjesztéséről van szó – még a megalapozott gyanú is inogni látszik. – Oka kell, hogy legyen egy ilyen erőteljes fellépésnek, amit csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben szoktak alkalmazni – mondja az ügyvéd. A helyzetet tovább árnyalja a szakminisztérium lapnyilvántartásától a makói rendőrségre eljuttatott levél. A dokumentumban Seregélyesi János főtanácsos arról tájékoztatja a város rendőrkapitánysága nyomozó alosztályának vezetőjét, hogy az időszaki lapok nyilvántartásba vétele „rendkívül egyszerű, gyors regisztrációs eljárás”, amelynek során „szinte minden lapot nyilvántartásba vesznek”. Seregélyesi leszögezi: a makói Polgári Szó bejegyzésének nem látja jogi akadályát. Sőt, a főtanácsos még arra is felhívja a rendőrök figyelmét, hogy a nyilvántartásba vétel ellenére való terjesztés miatt indított eljárás – megítélése szerint – csak sajtórendészeti szabálysértés, nem pedig vétség.
Mindez azonban nem befolyásolta a rend őreinek szisztematikus munkáját. A rendőrségnek összesen hatvan napja van a nyomozás lefolytatására.