Joggal panaszkodnak a megtakarítók – legalábbis az ügyfél szemszögéből nézve –, hogy amikor betétet helyeznek el, sokszor még a pénzük reálértékét sem tudják megőrizni, amikor pedig hitelt vesznek fel, „iszonytató” terheket is vállalnak. A kettő közötti különbség a bankszektor nyeresége, amit a napi tapasztalatok alapján nem különösebben indokol a bankrendszer hatékonysága. Magyarán: változatlanul drága a „bankolás”; rengeteg a fölösleges banki járulék, jutalék. Úgy fest, a helyzet az idén sem változik.
Az OTP Banknál egy bankon belüli forintátutalás a korábbi 110–1200 forint helyett minimum 160, maximum 1600 forintjába kerül az ügyfélnek, míg a bankon kívüli utalások díja a 220–5200 forintos összeghatár helyett 280 és 6000 forint között mozoghat. A felszámított költség ugyanakkor nem változott: a bank továbbra is 0,2 százalékkal számol, csak a sávhatárok mozdultak feljebb. Jelentősen, 30-ról 50 forintra nőtt a bankon belüli rendszeres átutalási megbízások díja, míg ugyanilyen szolgáltatásért bankon kívüli irányba a korábbi 80 helyett 100 forintot kell fizetni.
A csoportos beszedési megbízások 45 forintos díjtétele ugyanakkor nem változott – derül ki a Napi Gazdaság öszszeállításából, amely szerint jelentősen átírta kondíciós listáját az MKB Bank is: a pénzintézetnél a forintban és valutában a számláról történő kifizetések forgalmi jutaléka 0,25 százalékról 0,3 százalékra emelkedett. Az utalások közül bankon belüli utaláskor a korábbi 120 forint helyett 135-be kerül a TeleBANKár szolgáltatáson keresztüli utalás, míg a papíralapú utalások esetében a korábbi 250 forint helyett minimum 275 forintot biztos elkér a bank. Ugyanakkor az Erste Bank szétválasztotta a diákok számára készített elektronikus számlacsomagot. A diákszámláról kifelé irányuló utalásokért elkérhető pénz nőtt, míg a netes utalásokért pénzt nem kérő elektronikus számlacsomagot választó diákok a korábbiaknál rosszabbul járnak, ha személyesen próbálják ügyeiket intézni.
– Egy-két éven belül a hazai bankok marzsa (a betéti és a hitelkamatok közötti különbség) akár másfél százalékkal is mérséklődhet, s így elérheti a nyugat-európai hitelintézetek szintjét – vélekedett a téma kapcsán Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. A szervezet legutóbbi sajtótájékoztatóján a szakember kifejtette, hogy a hitelintézeti marzsok már 2005-ben is érezhetően csökkentek. Ugyanakkor mindez nem látszik az összegző kimutatásokban. Ennek oka: a nagyobb kamatrésű háztartási hitelek állománya gyorsabban nő, mint a kisebb kamatrésű vállalkozási kölcsönöké. Erdei szerint a pénzintézeteknek nem nagyon van módjuk arra, hogy a díjakban és a jutalékokban jelentősebb emeléseket vigyenek véghez, e tételek növekedését elsősorban az új szolgáltatások bevezetése idézheti elő. Azt ugyanakkor a Magyar Bankszövetség elnöke is valószínűnek tartja, hogy a drága készpénzes tranzakciók (például készpénzfelvétel) díjtételei 2006-ben is jelentősen növekedni fognak, míg az elektronikus banki szolgáltatások költségszintje stagnál, vagy jobb esetben akár még csökkenhet is.
Veszélyes internetezés? Hiába az internetes bankolás elterjedése, az ügyfelek többsége – az Európai Unió legtöbb országában, így természetesen hazánkban is – igényli a személyes kapcsolatot a bankkal, ezért szívesebben intézik az ügyeket a bankfiókokban. A bankfiókok jelentősége tehát a közeljövőben aligha szorul vissza. Éppen ellenkezőleg, az európai bankok reformokkal, átalakításokkal próbálják még ügyfélközpontúbbá és hatékonyabbá tenni a fiókokat. Így van ez Magyarországon is, a legtöbb hitelintézet az egységek bővítésébe kezdett. Egyébként hazánkban az internetes bankolást nehezíti, hogy a fejlett nyugat-európai országokhoz képest igen kevesen használják a világhálót. Ennek oka, hogy folyamatosan csökkennek ugyan az internetezés költségei, ám egy átlagos fizetésű ember számára még mindig túl drága szolgáltatás a világhálón történő „szörfözés”. Jóllehet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint Magyarországon ez idáig nem volt jellemző a nagyszámú netes csalás, ám fel kell készülni arra, hogy az esetek száma emelkedni fog – figyelmeztet a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik tanulmánya. A kockázat növekedésére azért számítanak a szakértők, mert az országban már hozzávetőleg félmilliónyian vesznek igénybe rendszeresen e-banki szolgáltatásokat.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
