Valamivel több gáz jön

Továbbra is teljesítőképessége határán működik a magyar földgázellátó rendszer. Eddig elkerültük a korlátozást, mert az ukrajnai vezetéken napi két és fél millió köbméterrel több földgáz érkezik a korábbi mennyiséghez képest.

Magyarország jövőbeni energiaellátását nem szabad a gázra alapozni – jelentett ki tegnap egy szakmai konferencián a Mol Rt. vezérigazgatója. A Népszabadság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mosonyi György kiemelte, hogy az ellátórendszer fejlesztéséhez kiszámítható, hosszú távú állami szabályozásra lenne szükség, mert ennek hiányában hiába várjuk a befektetőket. Kóka János gazdasági miniszter ugyanitt az ellátásbiztonság javítására hívta fel a figyelmet, hogy tíz év múlva egy hasonló importkiesés ne okozzon akkora problémát, mint ma.
Az utóbbi napokban nem sokat változott a helyzet. A rendszer továbbra is kapacitása határán üzemel, de a Mol Földgázellátó Rt. lapzártánk idején még nem tervezett korlátozást. A társaság adatai szerint továbbra sem érkezik meg a szokásos földgázmennyiség Oroszországból, a behozatal ugyanakkor hétfőn 2,5 millió köbméterrel nőtt, s ez volt a helyzet tegnap is. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy nem került sor korlátozásra, hiszen a rendszerirányító mozgástere szinte minimális. Hétfői adatok szerint Beregdarócnál 23,5, Ausztriából 9 millió köbméternyi földgáz érkezett hazai fogyasztásra az országba. Ezt egészítette ki a 10,5 millió köbméteres itthoni kitermelés, valamint a tározókból kinyerhető, 47,5 millió köbméternyi földgáz. Ez összesen 90,5 millió köbméter – amiből 89 millió el is fogyott.
Nem sokkal jobb a helyzet az áramellátásban sem. A rendszerirányító elnök-vezérigazgatója, Tombor Antal ugyan kijelentette, hogy nem lesz szükség az áramfogyasztás korlátozására, ugyanakkor nehézségekről is beszámolt a távirati irodának nyilatkozva. Hét gáztüzelésű erőművi blokk nem jár, hogy spóroljanak a földgázzal, de a Mátrai Erőmű sem dolgozik csúcskapacitáson, mert a fagy akadályozza a szénellátást. A lignit úgy összefagyott, hogy robbantással kell fellazítani.
Az elmúlt időszak hírei alapján azt gondolhatnánk, hogy az orosz gáztól való függőségünk felismerése új keletű jelenség, holott nem így van. Az egyoldalú gázellátás veszélyeire már az 1993-as energiapolitikai koncepció is felhívta a figyelmet, sőt a szakértői anyag a legfontosabb feladatok között szerepeltette a beszerzési források színesítését, az ellátásbiztonság javítását és a stratégiai készletek bővítését. Vagyis a mostani célkitűzéseket már több mint tíz esztendeje megfogalmazták, a szöveget az Országgyűlés is elfogadta, az egymást követő gazdasági miniszterek mégis rendre arról számoltak be a parlamentben, hogy ismét nőtt a teljes energiamérlegen belül a földgáz részaránya.

Energiaellátás-központ. Nyitott az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs arra a kezdeményezésre, hogy megvizsgálják, Magyarországon kerülhetne-e elhelyezésre az az energiaellátás-biztonsági központ, amely az Európai Unió energiaellátással kapcsolatos kérdéseire figyelne folyamatosan – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter újságíróknak az után, hogy kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott Piebalgsszal. Emlékeztetett arra, hogy a központ létrehozásának lehetőségét a lett biztos vetette fel a tavaly őszi állam- és kormányfői találkozón, és Brüsszelben „világosan értik, hogy Magyarországnak miért szándéka zászlóshajó-szerepet vállalni ebben a kérdésben”. Érvelésében a miniszter beszélt arról, hogy az országnak milyen speciális problémái vannak e területen, és emlékeztetett arra is, hogy arányosan Magyarország használja a legtöbb gázt Európában. (MTI)