Visegrádi energiapolitika

Szolidaritás – talán ez volt a leggyakrabban emlegetett szó azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a Szlovéniával, Ausztriával, Horvátországgal és Romániával kibővült visegrádi négyek képviselői számoltak be arról, milyen közös energiapolitikát kívánnak képviselni az Európai Unióban. Az egyeztetést összehívó Kóka János magyar gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a térség ellátásbiztonsági problémái nagyon hasonlók, ezért a kelet- és közép-európai országoknak közösen kell fellépniük, hogy előnyükre alakíthassák az EU most formálódó, új energiapolitikáját. Ennek első lépcsőjeként a nyolc együttműködő ország március közepéig elkészíti energiastratégiáját, amely alapvetően három területre, nevezetesen az ellátórendszer fejlesztésére, az energiahatékonyság fokozására, illetve az ellátásbiztonság növelésére koncentrál. A térség mindhárom célkitűzéshez uniós forrásokat remél. A felek tárgyaltak arról is, hogy a krízishelyzetek kezelésére közös cselekvési tervet dolgoznak ki, és – esetleg magyarországi központtal – olyan stratégiai-technológiai felügyeletet hoznak létre, amely folyamatosan figyelemmel követi a térség gázellátását. A fenti elvek mögött három beruházás sejlik fel. Az egyik az Ausztriából hazánkon keresztül Horvátországig húzódó gázvezeték, amely az Adria partjáról szállítaná az oda hajón, cseppfolyós állapotban érkező földgázt. A másik a Kaszpi-tenger partjáról induló Nabucco vezeték, a harmadik pedig új gáztárolók fejlesztése és összekapcsolása.
A közös elképzelésekről szólva a Lengyelországot képviselő Piotr Naimski államtitkár felvetette: kérdés, hogyan tudnak felelni úgy az egyes államok az ellátásbiztonságért, ha nincsenek az ehhez szükséges eszközök a kezükben.