Volán-cégek: kényszerű vagyonleépítés

Az ÁPV Rt. tulajdonosként nem teszi lehetővé, hogy a Volán-társaságok üzleti tervüket veszteséggel készítsék el, annak ellenére, hogy a társaságok csak vagyonuk leépítésével tudják fenntartani működésüket. Ha nem mutatnak ki veszteséget, állami pénzből nem kell kiegyenlíteni a menetdíjakkal nem fedezett költségeket.

Putsay Gábor
2006. 01. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a menetrend szerinti közszolgálati személyszállítást ellátó Volán-társaságok költségei idén is meghaladnák a bevételeiket, az autóbusz-vállalatok a 2006-os üzleti terv elkészítésénél a pozitív nullszaldó eredményt vehetik alapul. A tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. ugyanis felkérte a Volán cégeinek vezetőit, hogy ebben az évben se tervezzenek veszteséget – értesült a Magyar Nemzet. A Volán-társaságok gazdálkodása szempontjából ennek azért van jelentősége, mert ebben az esetben költségvetési pénzből – kivéve a szociális formában értékesített jegyek esetében – az államnak nem kell megtérítenie a menetdíjakkal nem fedezett költségeket, amit egyébként a közszolgáltatási szerződés lehetővé tenne.
*
A Volán-társaságok hatósági szinten elfogadott tarifával tartják fenn a közszolgáltatást, a bevételek viszont nem minden esetben fedezik a költségeket, ezért lenne szükség a hiány kiegyenlítésére. A társaságok üzleti tervének mesterséges szinten tartása azonban egyre nehezebb helyzetbe hozza az amúgy is gazdálkodási nehézségekkel küszködő cégeket. A Volánok zöme évek óta csak a vagyon fokozatos leépítésével, a bérek alacsonyan tartásával tudja fenntartani a működést, a járműállomány esetében pedig az egyszeri újratermelési forrásokat sem tudják önerőből biztosítani.
Az ilyen rendszerű gazdálkodás nemcsak a vagyon fokozatos leépítéséhez – például telephelyek értékesítéséhez –, hanem a cég értékének csökkenéséhez is vezet. Ismeretes ugyanakkor, hogy a jelenlegi kormány szerint privatizálni szükséges a Volán-társaságokat, ebben az esetben viszont a leendő vásárló kerülne kedvező helyzetbe, hiszen alacsony áron szerezhetné meg az állami cégeket, amelyek ráadásul közszolgálati funkciót látnak el.
Értesüléseink szerint a 24 Volán-társaság több mint fele 2006-ra 100 millió forint és 1,2 milliárd forint közötti veszteséget tervezett, ám ezzel együtt az üzemanyagárak emelkedése is bizonytalansági tényező. A Volánok másik nagy problémája, hogy ilyen feltételek mellett képtelenek megfelelő szintre hozni a dolgozók bérét: a szakszervezetekkel kötött idei bérmegállapodás alapján 3,96 százalékkal emelkednek a bérek, ami éppen csak követi az inflációt, a munkavállalók bére ugyanakkor még mindig nem éri el a nemzetgazdasági szintet.
A közszolgálati autóbusz-közlekedésben Európa-szerte valamilyen formában mindenhol megtéríti az állam a viteldíjjal nem fedezett költségeket. Erre leginkább azért van szükség, mert a helyközi személyszállítás lebonyolítása egyrészt állami feladat – helyi szinten önkormányzati –, de legalábbis a szociális biztonság része: az autóbuszos tömegközlekedést zömében az alacsonyabb jövedelműek, az időskorúak, a munkába járók vagy a diákok veszik igénybe. Abban az esetben pedig, ha egy társaságot privatizálnak, az államnak nem szűnik meg a térítési – vagy veszteségkiegyenlítési – tevékenysége, hiszen a menetdíjakban nem lehet teljesen érvényesíteni a tényleges költségeket, s a Volánok olyan településekre is közlekednek, ahol nagyon kicsi a forgalom. Állami kiegészítésként a társaságok jelenleg csak fogyasztóiár-támogatásban részesülnek a szociálisan értékesített menetjegyek után, termelői kiegészítésben azonban nem. Európa egyes országaiban szakértők szerint veszteségkiegyenlítés címén a bevételeik 30 százalékát az államtól kapják a társaságok, ami a magas színvonalú működés fenntartása mellett a jármű-rekonstrukciós költségeket is tartalmazza. Az autóbuszok gazdaságos működési ideje ugyanis 8–12 év, ezt követően még belefér egy nagyfelújítás, ami az eredetit megközelítő műszaki állapotot tesz lehetővé.
Az ÁPV Rt. a költségek megtérítése helyett az autóbusz-rekonstrukcióhoz járul hozzá, ezzel azonban nem rendeződik a Volánok helyzete – vélekednek a szakmában. A tulajdonos az idén az alaptőkével arányosan kilencmilliárd forintot juttatott 23 Volán-társaságnak – a Kisalföld Volán esetében az állami részesedés 75 százalék alatti –, ezt az összeget új autóbuszok vásárlására költhetik a cégek. A tőkeemelés révén viszont csökkent a dolgozók tulajdonrészének aránya. Értesüléseink szerint néhány Volán-társaság vezetésénél igen nagy vita támadt arról, hogy ilyen feltételekkel elfogadják-e a tőkejuttatást.
Jelenleg folyamatban van a tender, amit a szintén állami tulajdonú Bus Invest Kft. bonyolít le. A tendert három kategóriában – 12 méter, 13,5 méter szóló és 18 méter hosszú csuklós autóbusz – írták ki, a tervek szerint a rendelkezésre álló összegből 200 új, illetve alig használt autóbuszt vásárolhatnának a társaságok. A Volánok flottája az idén az elővárosi autóbuszokkal bővül, bár a szakmában kétlik, hogy az adott összeg elég lesz 200 autóbusz beszerzésére. A tender viszont különbözik a korábbitól, ugyanis eddig követelmény volt, hogy a pályázóknak három évre visszamenőleg nyereségesen kellett működniük, ráadásul a típusbizonyítvány benyújtása is kötelező volt. A tenderen február végéig tehetnek ajánlatot a pályázók, ettől számítva harminc napon belül hirdethet eredményt a Bus Invest, ám szükség esetén az elbírálás további harminc nappal meghosszabbítható.
Az ÁPV Rt.-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Volán-társaságok felé évek óta minimális elvárás a pozitív eredmény elérése. A tulajdonos szerint ez nem öncélú elvárás, hiszen a társaságok így egyrészt kedvezőbb feltételek mellett jutnak hitelhez, s a közbeszerzési pályázatokon legtöbbször érvényességi követelmény a pozitív eredmény. Közölték: mivel az állami segítségnyújtás lehetőségei az uniós csatlakozást követően beszűkültek, a társaságoknak ez évben is juttatandó tőkeemelés veszteséges cég esetében rosszabb elbírálás alá esik. A dolgozói részesedéssel kapcsolatban az ÁPV-nél kifejtették: a vagyonkezelő 2003-ban emelt tőkét először a társaságoknál, ezzel arányaiban igen, de névértéken nem csökkentve a dolgozói részesedést. A dolgozói tulajdonlás – tették hozzá az ÁPV-nél – egyébként sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a munkavállalók sorra adják el részvényeiket a Volán cégeknek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.