Merre tart a magyar gazdaság? címmel konzultációt hirdetett meg az MKIK, amelyre meghívta a négy parlamenti pártot, hogy képviselői ismertessék elképzeléseiket a magyar gazdaságpolitikáról. Ennek során tegnap a Fidesz szakemberei látogattak el a kamarába.
Matolcsy György elöljáróban elmondta, hogy a többi párthoz képest a Fidesz másképpen készül fel a választásokra, ezért a jelenlévők eszmecserének tekintsék a találkozót, s ne a Fidesz programjának meghirdetését várják tőle. A gazdasági konzultációk során körvonalazódtak az üzleti szféra elvárásai, ezeket kötetbe rendezve átnyújtották Orbán Viktornak, aki ígéretet tett arra, hogy e javaslatokat beépíti a programjába. E javaslatokat a korábbi miniszter a gazdaság iránytűjének nevezte. Közülük az első helyen az állam kiszámítható gazdaságpolitikájának igénye szerepel. A következő a tb-járulékok megfelezése, amelyre a Fidesz elnöke azt az ígéretet tette, hogy 29 százalékról 19-re csökkentené e közteher mértékét. Ez ugyan 500 milliárd forinttal megkurtítaná az állami bevételt, ám 200 ezerrel több foglalkoztatottat jelentene, s így összességében pluszbevételt adna a költségvetésnek. A Fidesz 1999-ben már 6 százalékkal csökkentette ezt a járulékot, melynek eredményeként visszaesett a munkanélküliségi ráta. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy egy gazdasági növekedés csak akkor lehet tartós, ha munkahelyteremtéssel jár.
Az egykulcsos családi és jövedelemadóra Orbán Viktor szerint még nem érett a helyzet, ezért 13 százalékos alsó és 15-20 százalékos felső adókulcs lenne kívánatos – tájékoztatott a gazdasági konzultáció elnöke. Hozzátette: vissza kell állítani a kis- és közepes vállalatok tőkejuttatási programját, nemrég a francia kormány is létrehozott egy ilyen alapot. Mindemellett változást kell elérni a közbeszerzések terén, a magyar és külföldi vállalkozások 20-80 százalékos nyerési arányát meg kell fordítani. A nemzeti gazdaságpolitika érvényesítésére a Növekedéskutató Intézet igazgatója Bajorországot és Franciaországot hozta fel példaként, ahol a közbeszerzéseken 95, illetve 80 százalékos a hazai tulajdonú nyertes vállalkozások aránya. Kiemelte azt is, hogy az üzleti szféra 2010-es euróbevezetést kíván erős forint mellett, hogy az átváltással ne járjanak rosszul az itt élők és idehaza tevékenykedők.
Fónagy János azt világította meg, hogy léteznek olyan területek, amelyek iránt felelősséggel tartozik a mindenkori kormány. Magyarországon 1600-1700 kilométernyi gyorsforgalmi útra van szükség, az autópálya-építésnek tehát véges a határa. Ám Budapesten 40, országos viszonylatban 60 százalék a földutak aránya, e téren tehát még rengeteg a teendő. Az unió pedig a 2001-ben megjelentetett fehér könyvében a vasút fejlesztését tartja a legfontosabbnak, s egy ilyen program munkahelyeket teremtene, ráadásul főként alacsony iskolai végzettségűek számára.
Az energiaellátás problémája, hogy nyolcvan százaléka földgázra épül, s így túlzottan függünk Oroszországtól. A volt miniszter német példát felhozva a szénbányászat fellendítését javasolta, s leszögezte, hogy a paksi atomerőmű fejlesztése is alternatíva lenne, de egyet semmiképpen sem szabad vele tenni: eladni.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!