Miközben Nyugat-Európában, sőt Csehországban is egyre többen térnek át a hőszivattyú bevezetésére, hazánkban e konstrukció még jóformán ismeretlen. Ennek hátterében az áll, hogy sokan sajnos nem is ismerik a hőszivattyút, a háztartások idegenkednek tőle, csakúgy, mint néhány hazai épületgépész szakember, legalábbis abban a megközelítésben, hogy bármilyen régi, radiátoros fűtési rendszer kazánja helyettesíthető egy jól méretezett hőszivattyúval. Pedig a megbízhatóság mellett a berendezés tényleg megspórolja az energiát – hangsúlyozzák a generálimportőr cég képviselői, akik arra is rávilágítanak: bármekkora hőigény kielégítése mellett a hőszivattyú a háztartási meleg vizet is előállítja. Sőt nyáron megoldható az épület hűtése is. Magyarán, aki ilyen berendezést vásárol – igaz, kis átalakítással –, klimatizálja az épületet is.
A kérdés amúgy jogos: miben is rejlik a hőszivattyú lényege? Nos, a konstrukció gyakorlatilag a föld geotermikus energiáját hasznosítja. Ebben a helyzetben viszont nem kell itt azonnal hőforrásokra vagy éppenséggel hévizekre gondolni. Csupán arról van szó, hogy télen, hidegben a föld mélyén pár fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felszínen. S ezt a pár fokos eltérést hasznosítja a hőszivattyú, amely képes már 65 fokos fűtővizet is előállítani. Ezzel szemben nyáron viszont a földfelszín alatti viszonylagosan alacsonyabb hőmérséklet hasznosításával képes az épület hűtésére. Ugyanakkor a legfontosabb mégiscsak az, magyarázza Fodor Pál és Nagy Iván, hogy egy kilowatt megtermelt fűtési hőenergiának csupán az ötödét kell villamos energia formájában megfizetni; négyötödét ugyanis a föld geotermikus energiája adja.
De hogyan is működik a berendezés? – kérdeztük a menedzsmenttől. – Pontosan olyan egyszerű és megbízható szerkezet, mint egy hűtőszekrény. Csak annak a fordítottja – kapjuk a választ. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy a hűtőszekrény hátul meleget bocsát ki; ennek a professzionális megoldása fűtésre a hőszivattyú, a „fordított hűtőszekrény”. Nem árt persze tudni, hogy a készítményt telepíteni is kell. Ne gondoljunk azonban bonyolult folyamatra. A lényeg, hogy a létesítmény hőigényének megfelelő mennyiségű lyukat fúrnak a földbe, szükség esetén akár többet is, ebbe, illetve ezekbe bocsátják le a földszondát. A földszondában fagyálló folyadék kering: ez hozza fel a föld mélyén lévő néhány fok hőmérséklettöbbletet a hőszivattyúhoz. Maga a legegyszerűbb hőszivattyú csupán két hőcserélőből és egy kompresszorból áll, s egy nagyon alacsony forráspontú folyadék keringetésével valósítja meg a hőátadást. Értelemszerűen nem mindig működik, csak ha érzékeli, hogy fűteni kell, vagy meleg vízre van szükség. Ekkor bekapcsol, működik pár percig, aztán leáll. Természetesen érzékelők is vannak benne, no és vezérlés. Egy intelligens számítógépről van szó, amely tíz nyelven ért, és amelynek segítségével be lehet állítani a kívánt hőmérsékletet.
Természetesen fontos kérdés, hogy mennyibe kerül egy ilyen berendezés. Egy száz négyzetméternyi alapterületű családi ház esetén valamivel több mint kétmillió forint ráfordítást igényel a hőszivattyú és annak beszerelése. Első hallásra talán magasnak tűnik az összeg, ám ha jól belegondolunk, egy hagyományos fűtési rendszer kiépítése is belekerül egymillió forintba. A legutóbbi gázkrízis pedig érezhetővé tette, mi van akkor, ha elfogyhat az energia.
Végezetül arra kértük Fodor Pált és Nagy Ivánt, hogy foglalják össze, miért is jó a hőszivattyú. Ők így érveltek: energia- és költségtakarékos, a felhasználó pedig a megtermelt hőenergia egyötödét fizeti. A szerkezet megújuló energiát hasznosít, ráadásul környezetbarát, és használata tiszta. Üzemmódja – miután számítógépes vezérlésű és teljesen automata – kényelmes, karbantartást sem igényel, új épületbe szerelés esetén kéményre sincs szükség.
S ami még nagyon fontos, egyértelműen ez a közeljövő legszélesebb körben alkalmazott fűtéstechnikája.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
