Mint megszokhattuk, évről évre jókora nyereséget könyvelhetnek el a magyarországi bankok. A folyamat tartósnak ígérkezik: ezt támasztják alá a 2005-ös számok is. A kimutatások szerint két számjegyű a bankszektorban a tavalyi esztendőre vonatkozó profitnövekedés. Magától adódik a kérdés: a bankrendszer ismét fennállása egyik legsikeresebb évét mondhatja-e magáénak? Hiszen a jövedelmezőség nemzetközi összehasonlításban is kimagasló, vagy pedig annak tulajdonítható a nyereségboom, hogy több új termék, konstrukció jelent meg a piacon 2005-ben, s a banküzemi technológiában is jelentős fejlesztések történtek.
Tény, hogy „nyugatiasodnak” a szolgáltatások, s a banki termékek versenyképessége nem vitatható, illetve a pénzintézetek is jelentős összegeket fordítanak kiadásokra. Ugyanakkor a bankok visszafogottak a költségek terén, bár a verseny új fiókok nyitását, egyre szélesedő termékpalettát kíván meg tőlük. Szakértők szerint a magyarországi hitelintézetek profitjának fő hizlalója a kamatmarzs, vagyis a betéti és a hitelkamatok közötti különbség.
A magyar bankok fejlett nyugat-európai társaiktól tehát nemcsak szolgáltatásban és hatékonyságban térnek el, hanem a jövedelmezőség szerkezetében is. A jegybanki alapkamat például még 9,5 százalékon kezdte a 2005. évet, majd folyamatosan csúszott le hat százalékig 2005 szeptemberéig. Eközben a bankok kamatkülönbözetből származó bevétele negyedévente több száz milliárd forinttal növekedett. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi, harmadik negyedéves ágazati jelentése ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: bár a hitelezési tevékenység a lakossági szektorban enyhe lassulást mutat, a kamatmarzs továbbra is igen széles. Akárhogyan is, a hazai kamatkülönbözetek európai viszonylatban is elrugaszkodottak. Továbbra is ez a tétel adja a bankszektor jövedelmezőségének legfontosabb elemét, természetesen a jutalék és a díjtételek nyeresége sem elhanyagolható tényező. Egy-két éven belül a hazai bankok marzsa akár másfél százalékkal is mérséklődhet, s így elérheti a nyugat-európai hitelintézetek szintjét. Mindez a Magyar Bankszövetség tavaly decemberi, éves sajtótájékoztatóján hangzott el. Ugyanakkor mindez nem látszik az összegző kimutatásokban. Ennek egyik oka: a nagyobb kamatrésű háztartási hitelek állománya gyorsabban nő, mint a kisebb kamatrésű vállalkozási kölcsönöké.
Persze ne áltassuk magunkat. A magas banki nyereség és a kamatok alakulása a piaci folyamatok eredménye, a pénzintézetek ugyanis akkora hitelkamatokkal és egyéb díjakkal terhelik meg a klienseket, amekkorát azok elviselnek. Magyarán a „fogyasztói lustaságot” kihasználják a bankok: ha az ügyfelek nem foglalkoznak a pénzügyi kondíciókkal, akkor drágábban „bankolhatnak”. Erre a jelenségre az MNB is többször rámutatott: a pénzintézetek hajlamosak kihasználni a verseny kellő hiányát.
n
Marad az árfolyam? Továbbra is nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat a hosszabb lejáratú pénzügyi kölcsönt felvenni szándékozók, mert a hitel futamideje alatt valószínűleg nem lesz a törlesztési terhet jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás – derül ki a Magyar Bankszövetség anyagából. A bankszövetség honlapján a devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól publikált dokumentum megállapítja: nem lehet azzal számolni, hogy a forint/euró árfolyam az idén, illetve jövőre megközelítené a 270-275 forintot. Számítások alapján ezen a szinten a devizahitelek kamatelőnye már megszűnne. Az elemzésből kiderül az is, hogy a devizahitelek döntő része hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi-finanszírozási), így egy esetleges néhány napos nagyobb árfolyam-ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. A kimutatások alapján az utóbbi hat évben átlagosan 252,15 volt a forint/euró árfolyam. Az euró a 270 forintos árfolyamot 2003 novemberében lépte át pár napig. A Magyar Bankszövetség tájékoztatójából az is kiderül, hogy nemzeti fizetőeszközünk árfolyamára több tényező együttesen hat. Ezek: a forint iránti kereslet és kínálat, a fundamentális tényezők alakulása, azaz a makrogazdasági kockázat, a világgazdasági folyamatok alakulása és egyes világgazdasági régiók megítélése, esetünkben a kelet-közép-európai feltörekvő országok kockázatosságának mérlegelése. A bankszövetség szerint hosszabb távon inkább azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama folyamatosan felértékelődik. A PSZÁF is részletes tájékoztatást közöl honlapján a devizahitelek ismérveiről, amelyben külön felhívja a figyelmet a vételi és az eladási árfolyam különbségére s arra, hogy a devizahitelek havi törlesztőrészletei a forinthiteleknél gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak. A PSZÁF utal rá, hogy aki rövid futamidőre vesz fel devizahitelt, az alacsony kamatok mellett vegye figyelembe az árfolyamkockázatot is.
origo.hu
Autópályán cserélt kereket egy férfi Komáromban
