Hiába mérséklődött január elsejétől az áfa felső kulcsa 20 százalékra, az adóváltozás csak kismértékben jelent meg a fogyasztói árakban, így a várt csökkenés helyett a múlt hónapban nőtt az infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett inflációs jelentéséből, amely szerint januárban a várakozásoknál magasabb, 2,7 százalékos volt a pénzromlás éves üteme. A statisztikai adatsor értelmében az adóváltozások mindössze 1,1 százalékkal mérsékelték az árszínvonalat. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek, s ugyancsak az átlagot meghaladóan emelkedtek a szolgáltatások árai: a helyi tömegközlekedésért 12,4, a szemétszállításért 9, a csatornadíjért pedig 9,9 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult: az átlagos infláció többszörösével, 5,9 százalékkal emelkedett a vezetékes gáz, s 6,9 százalékkal az elektromos energia ára.
*
Az előrejelzéseknél rosszabbul alakult inflációs mutatókat a szakértők elsősorban a gyorsan emelkedő élelmiszerárakkal indokolták, valamint azzal, hogy az áfacsökkentés messze nem jelent meg annyira az árakban, mint az várható volt. A most közölt inflációs adat negatív hatással lehet a jegybanki alapkamat alakulására is.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője a KSH jelentését értékelve elmondta: a pénzromlás üteme a múlt hónapban ugyan magasabb volt a vártnál, azt azonban nehéz volt pontosan előre jelezni, hogy a január elsejétől érvényes áfacsökkentés milyen mértékben befolyásolja a fogyasztói árakat. Hangsúlyozta: az infláció szempontjából elvileg nincs akadálya a jegybanki alapkamat mérséklésének, a kamatszintre vonatkozó döntésnél azonban nagyobb súllyal esnek latba a piaci folyamatok, valamint az államháztartással és a külső egyensúlyi helyzetünkkel kapcsolatos kockázatok. E tényezők miatt a CIB Bank a választásokig változatlan, hatszázalékos alapkamatot jelez előre.
Hasonlóan fogalmazott Palócz Éva, a Kopint Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese, aki lapunk érdeklődésére kifejtette: az adóváltozások miatt a múlt hónapra vonatkozó inflációs előrejelzéseket a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övezte. Mint fogalmazott, az elemzői prognózisok arra számítottak, hogy az áfacsökkentésnek mintegy fele jelenik meg a fogyasztói árakban. A jegybanki alapkamat alakulásával kapcsolatban Palócz Éva emlékeztetett: az inflációs adatok eddig is okot adhattak volna a kamatszint mérséklésére, az erről szóló döntésnél azonban más tényezőket, így például az államháztartási kockázatokat is figyelembe kell vennie a jegybank monetáris tanácsának.
origo.hu
Bikiniszezon előtt: így készüljünk tudatosan a nyárra
