Eredménytelenek voltak a jelenlegi kormány sikerpropagandájába illeszkedő foglalkoztatáspolitikai intézkedések, s ennek legkézenfekvőbb bizonyítéka a miniszterelnök beismeréssel felérő javaslata, miszerint azon idősek számára, akik két évig nem tudnak elhelyezkedni, lehetővé tenné a korai nyugdíjazást – hívta fel a figyelmet Balsai István egy a munkaügyi problémákat tárgyaló konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. A képviselő hangsúlyozta, hogy a munkanélküliségnek nem a foglalkoztatottság az ellentéte, hanem a munkahelyek száma. Mint mondta, a szerdai hóesés után például lehet, hogy 10 ezer fővel több lesz a kimutatható foglalkoztatott, mert legalább ennyien foglalkozhattak hólapátolással, ám esetükben nem állíthatjuk azt, hogy van munkahelyük. Mindezzel arra kívánt rávilágítani, hogy a munkaügyi felmérésekben foglalkoztatottnak tekintik azt is, akinek ugyan nincs munkahelye, de az adatfelvételkor az adott héten legalább egy órát dolgozott. Balsai a kormányzati számháborúval kapcsolatban rávilágított arra, hogy összehasonlítani a különböző évek azonos időszakainak adatait lehet és érdemes. A miniszterelnök ugyanis a foglalkoztatottság növekedését azzal kívánta bizonyítani, hogy 2002 első negyedévéhez képest 2005 utolsó negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 76 ezres bővülést mutatott ki. Amennyiben azonos időszakot veszünk alapul, mégpedig a 2002-es év első három hónapját, s azt a 2005-ös év első negyedévével hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy a változás a statisztikai hibahatáron belül marad. A statisztikai hivatal adatai alapján számunkra elég világos, hogy miközben nem nőtt a foglalkoztatottság, jelentősen emelkedett a munkanélküliség – mondta Balsai István. Jelenleg – tette hozzá – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint négyszázezer regisztrált munkanélküli él Magyarországon, s legalább ugyanennyien vannak, akik nem rendelkeznek valódi munkahellyel, tehát a népesség tekintélyes hányada nem jut munkahelyhez. A Fidesz véleménye szerint a jelen körülmények között a munkahelyteremtésre egyetlen lehetőség mutatkozik, mégpedig az élőmunkát terhelő adók radikális csökkentése.
Hasonlóan vélekedett Őry Csaba, az európai parlament néppárti képviselője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkat általában az unióhoz hasonló problémák gyötrik. Mint mondta, jelenleg az egész unióban az a központi kérdés, hogy sikerül-e több munkahelyet létrehozni, ezért minden erőfeszítést erre kell összpontosítani. Uniós szemszögből tekintve ehhez elengedhetetlennek tartotta a közösségen belüli munkaerő szabad áramlásának megteremtését, s a szolgáltatások piacának liberalizálását. Idézve egy, a közelmúltban készült tanulmányt, amely szerint tizenöt éven belül kétszeresére emelkedik az idős munkavállalók száma, kijelentette: elöregedő társadalomban élünk, s ha nem tudunk több munkahelyet teremteni, képtelenek leszünk finanszírozni a szociális kiadásokat. A különböző, néhol diszkriminatív állami támogatásokkal nem lehet hosszú távon eredményeket elérni, ezért Őry Csaba szerint úgy kell átállítani a gazdaság szerkezetét, hogy az igényelje az új munkaerőt.
Mivel a befektetők döntését legfőképp az adott ország munkaerőköltségei befolyásolják, hazánk egyedüli lehetősége, hogy az ezekre rakodó terheket csökkentse. A kormányzat rémisztgetéseit cáfolandó, nem kívánt számháborúba keveredni, ezért csak példaként ajánlotta mérlegelésre Szlovákia és Románia esetét, ahol drasztikus adócsökkentéshez folyamodtak, s mára ennek hatása már a foglalkoztatottságban is kimutatható. Szlovákia példája – mondta Őry Csaba – cáfolja az egyébként nevetséges államcsődöt vizionálókat is, hiszen bevételei az adócsökkentés után jelentősen nőttek. Hozzátette: mivel a járulékok leszorítását már Csehország is tervezgeti, félő, hazánk végleg lemarad, ha nem mer végre lépni.
Unokázós csalással szerezték meg a milliókat, a futárt elfogták a rendőrök















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!