Ausztria „Erdélye” Európa egyik legismertebb és talán leginkább példaértékűnek tartott autonómiájának számít. Az 1919 óta Olaszországhoz csatolt terület, olaszul Alto Adige, lakossága félmillió fő, és a területe 7400 négyzetkilométer. A tartományban élők 64 százaléka német anyanyelvű, egynegyede pedig olasz. A fennmaradó népesség négy százaléka „őslakos” ladin-rétoromán, s a bevándorlók a hét százalékot teszik ki. Szakértők szerint a dél-tiroli sikermodell titka, hogy miközben Olaszország fenntarthatta területi integritását, addig Ausztria kulturális és nyelvi tulajdonát – országhatárain túl is – képes volt megtartani. Ennek persze ára volt, hiszen egészen a hetvenes évek végéig terrorista merényletekre került sor a Svájccal és Ausztriával határos térségben.
Számos osztrák–olasz egyezmény született, amely gyakorlatilag Európa-szerte a legszélesebb autonómiát biztosítja anyagilag is, hiszen az adóbevételek túlnyomó része helyben marad, és nem „tűnik el” a római nagy kalapban. Mutatóban még néhány eredmény: a német mint hivatalos nyelv minden közhivatalban az olasszal egyenrangú, s zárt „ladin területeken” még a ladin is. A fontos javak, mint például a közhivatali állások betöltése, kulturális vagy szociális lakásépítési támogatás elosztása a részarányrendszer szerint történik, amely mindhárom említett nyelvcsoportot szigorúan a népesség arányában veszi tekintetbe. Egy 1955-ben Ausztria és Olaszország között kötött tanulmányi egyezménynek köszönhetően a német ajkúak egyetemi kiképzésüket Ausztriában, anyanyelvükön végezhetik. A felsoroltak ellenére az olaszok és a német ajkú, elcsatolt osztrákok között akkora a hasonlóság, mint a tűz és a víz között. Ezt erősíti, hogy Dél-Tirol székhelyén, Bozenben, a tavalyi önkormányzati választásokon a legnagyobb bizalmat a Südtirol Volkspartei kapta. Az olasz közvélemény az utóbbihoz, a Dél-Tiroli Néppárthoz kapcsolja a hatvanas-hetvenes évek bombarobbantásait.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
