Édes tiltás

Bár már szeptemberre ígérték, a legújabb tervek szerint február végéig kell felülvizsgálni minden iskolában, kollégiumban működő, élelmiszert árusító üzlet és automata üzemeltetési szerződését. Az iskolaigazgatók feladata, hogy egyeztessenek a kínálatról a büfék, illetve az automaták működtetőivel, az iskola-egészségügyi szolgálatokkal, továbbá a szülőkkel. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) kiadványt készített Korszerű és egészséges iskolai büfé címmel. A felmérések szerint ugyanis az iskolai büfék kínálata egyre nagyobb szerepet kap a diákok étkezésében. Kevesebben visznek magukkal tízórait, a szülő inkább pénzt ad a gyermeknek, aki ebből leginkább a reklámozott termékeket veszi meg.
Az Egészségügyi Minisztérium 1995-ös felmérése szerint a 12–13 évesek tizenegy százaléka reggeli nélkül indul el iskolába. A megkérdezettek felénél a napi bevitt fehérje nem érte el az ajánlott mennyiség hetven százalékát, a konyhasó- és zsírbevitelük viszont 20–30 százalékkal haladta meg az ajánlott szintet. Mindössze 13,9 százalékuk eszik naponta zöldséget, miközben az édesség és a cukrozott üdítő minden harmadik 12–13 éves napi étrendjében szerepel. Mindez nem csak hazai probléma: az Európai Unió egyes tagállamaiban az elhízott és túlsúlyos gyermekek aránya eléri a 20 százalékot.
Mindezek miatt az egészségügyi és az oktatási tárca szabályozni akarja az iskolai büfék kínálatát, hogy több egészséges ételt áruljanak. A készülő rendelet viszont sérti a cukrozott üdítőket, zsíros chipseket előállító cégek érdekeit, akik most hatalmas piacot mondhatnak a magukénak: a közoktatásban jelenleg 1,2 millió gyermek tanul. Egyes szakemberek is abszurdnak tartják a készülő szabályt, mondván, a listán nem szereplő élelmiszerek automatikusan egészségre károsnak minősülnének, ami nem igaz. Másrészt szerintük az iskolai büfés nem tudja majd ellenőrizni az előírtakat, például azt, hogy az egyes élelmiszereknek mekkora a rost-, koleszterin-, só- vagy zsírtartalmuk. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége kifogásolta, hogy a rendelet bevezetése előzetes hatásvizsgálatok nélkül történik. A szövetség szerint tiltás helyett neveléssel kellene javítani a gyerekek táplálkozási szokásain.
Nagy változásokat senki sem vár a márciusi kínálatrevíziótól. A büfések legfeljebb azt, hogy az eddig sem túl jól menő üzlet befuccsol, akkor viszont valóban megoldódik a probléma. A gyermekek csak nassolni járnak majd a büfébe, napi száz–kétszáz forintot költenek egy-egy csokira, melegszendvicsre. Többre nemcsak pénzük, de idejük sincs, mivel a szünetek rövidek. Most majd megveszi a cukrát, csokiját kinn a kisboltban – mondja egyikük –, ezután sem fogja almára vagy narancsra költeni a pénzét, az biztos. A gyümölcsnek nincsen becsülete a gyermekek szemében, leginkább hajigálásra, rugdosásra használják.