Vízjég és szén nyomaira bukkant a Tempel–1 üstökösön a Deep Impact amerikai űrszonda, amely tavaly július negyedikén csapódott az égitestbe – adta hírül a Reuters. A kutatók a szondát szállító anyahajó által továbbított felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a Földtől csaknem 133 millió kilométernyi távolságban száguldó üstökös körülbelül hetvenkét négyzetkilométernyi felületét három, elkülönült sávban vékony jégréteg borítja, amelynek kilencvennégy százalékában homokot is kimutattak. A szonda becsapódásakor felkavart homokról küldött adatokból kitűnik, hogy a szemcsék egy része szénalapú. A programban részt vevő tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az üstökösön az élet kialakulásának két legfontosabb feltétele: a víz és a szén is megtalálható.
A Deep Impact felfedezése azok elméletét támasztja alá, akik szerint a Földön az első, primitív organizmusok kialakulásához az űrből üstökösök vagy meteoritok közvetítésével juthattak el a szükséges alkotóelemek. A gázokból, homokból, kőzetekből és jégből formálódott üstökösökről az űrkutatók feltételezik, hogy építőköveik ugyanazok, mint a Naprendszer bolygóié voltak 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésük idején. Tanulmányozásuk értékes adatokkal szolgálhat ahhoz, hogy pontosabban nyomon követhessék a Naprendszer és Föld fejlődéstörténetének állomásait.

Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán