Hiányolt tájékoztatás

A banki panaszok jelentős része a hitelekkel, azon belül is a lakáshitelekkel kapcsolatosan fut be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Az ügyfelek leggyakrabban az alapos tájékoztatást hiányolják.

Lapunk kérdésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője, Binder István 464, a pénz- és tőkepiac működéséhez kapcsolódó panaszról számolt be 2005 harmadik negyedévéből. Ezek túlnyomó része, 368 megkeresés a bankok működését kifogásolta, 53 esetben pénzügyi vállalkozásokkal, 16-ban pedig takarékszövetkezetekkel gyűlt meg az ügyfelek baja.
A banki hitellel és a betéti szerződésekkel kapcsolatosan éves szinten körülbelül 1500-2000 panasz érkezik a felügyelethez: az ügyfelek leggyakrabban e szerződések feltételeit kifogásolják. A harmadik negyedévben az összes panasz mintegy harmada e téma köré csoportosítható – közölte Binder István, s hozzátette: a bajok forrását az esetek többségében az jelenti, hogy az ügyfelek még a szerződések aláírásakor sincsenek tisztában valamennyi feltétellel. A bankok által nyújtott tájékoztatás ugyanis nem feltétlenül jár azzal, hogy az ügyfelek valóban tudomást szereznek minden kockázatról. Pontosan ezért javasolta a PSZÁF egy 2001-es ajánlásában, hogy a pénzintézetek készítsenek egy kockázatfeltáró nyilatkozatot, amely valamennyi tényezőre felhívja a figyelmet, aláírásával pedig az ügyfél is jelezheti: tisztában van a kockázatokkal.
Tipikus panasz még, hogy a bankok nem minden esetben közlik, mennyi időt vesz igénybe a hitelügyintézés, az is előfordul azonban, hogy az előzetesen megadott időtartamhoz képest csak jelentős késéssel zárul le a folyamat. Sok ügyfél kifogásolja azt is, hogy az életbiztosítást már az elbírálási folyamat elején kötelesek felmutatni, így sikertelenség esetén ennek megkötése is „felesleges” pluszköltséget jelent.
2005 harmadik negyedévében a banki panaszok 16 százaléka a számlavezetéshez kapcsolódott, 7 százalékuk pedig az úgynevezett BAR-listához. Ez utóbbi esetében gyakori sérelem, hogy csak a költséges hitelkérelmi procedúra végén derül ki: a kérelmező szerepel a banki adósok listáján. Az ilyen jellegű fennakadások elkerülése érdekében január óta új szabályozás lépett életbe, mely szerint a pénzügyi intézmények kötelesek nyolc napon belül tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy felkerült az adósok listájára. Ráadásul az ügyfelek évente egyszer ingyenesen, bármelyik hitelintézetnél utánajárhatnak: szerepelnek-e, s ha igen, milyen okból a BAR-listán.
Az ügyfelek körében gyakran okoznak elégedetlenséget a hitelszerződések egyes kondíciói, többek között a kamat mértéke, valamint a szolgáltatás általános minősége is. A bankkártyahasználattal kapcsolatosan 2005 harmadik negyedévében 19 panasz érkezett a PSZÁF-hoz, ez az összes kifogás négy százalékát jelenti, ám jó hír, hogy az elektronikus banki szolgáltatások csupán egyszer ingerelték panaszra az ügyfeleket.
Idén remélhetőleg csökken a banki panaszok mennyisége, tavaly novemberben ugyanis változott a felügyelet hatásköre: a felügyelt intézmények bevonásával lefolytatott vizsgálat után ugyanis a PSZÁF tájékoztatja az ügyfelet, és megteszi a szükséges lépéseket.