A kétoldalú megállapodások jelentőségét a diplomáciában régóta ismerik: célzott, gyorsabb egyeztetést tesznek lehetővé, és jogi keretüket az 1969-es bécsi egyezmény biztosítja. A bilaterális együttműködések gazdasági, kereskedelmi, védelmi, közlekedési vagy kulturális területeket is érinthetnek, és csökkentik a nemzetközi rendszer széttagoltságát – áll az elemzésben.
Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország stratégiai célként kezelte a partnerországok körének bővítését.
A 2010 és 2014 közötti időszakot az export növelése és a keleti nyitás bevezetése határozta meg, amely Üzbegisztántól Azerbajdzsánig, Vietnámtól az Egyesült Arab Emírségekig számos új gazdasági kapcsolatot hozott létre.
Ekkor alakult ki több, máig meghatározó együttműködés:
a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár, a paksi bővítés, a Budapest–Belgrád vasútvonal, valamint nagy japán, dél-koreai és amerikai ipari beruházások.
A 2014–2018 közötti időszak tovább erősítette a keleti nyitást, és megjelent a déli nyitás is, amely Afrika, Latin-Amerika és a csendes-óceáni térség felé irányuló gazdasági kapcsolatok bővítését célozta. A V4-országok és Japán, Dél-Korea, valamint Kína közötti együttműködések szintén ekkor váltak hangsúlyossá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!