Globális nyitás: új irányban a magyar gazdaság

A 2025 novemberében lezajlott magyar–amerikai csúcstalálkozó új fejezetet nyitott Budapest és Washington kapcsolatában: a két ország között született védelmi, energetikai és gazdasági megállapodások hosszú távon formálhatják a magyar gazdaságot. A fejlemény egy olyan, másfél évtizede épülő külgazdasági stratégia részeként értelmezhető, amely egyszerre támaszkodik a nyugati partnerségek stabil fenntartására és az exportpiacok folyamatos diverzifikációjára, különösen az ázsiai és közel-keleti irányok erősítésén keresztül.

Donald Trump és Orbán Viktor Fotó: SAUL LOEB Forrás: AFP

2025 novembere diplomáciatörténeti szempontból azért vált kiemelkedővé, mert a magyar–amerikai tárgyalások új irányt nyitottak a két ország kapcsolatában. A Washingtonban született megállapodások várhatóan hosszú távon hatnak majd a magyar gazdaságra, különösen a védelmi, az energetikai és az űripari együttműködések terén. Ez a fejlemény illeszkedik abba a tizenöt éve követett külgazdasági stratégiába, amely egyszerre épített a nyugat-európai és amerikai partnerségek stabil fenn tartására, valamint az exportpiacok földrajzi diverzifikációjára, elsősorban a közel-keleti és ázsiai irányok bővítésével – számolt be az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Magyarország gazdasági célú megállapodásainak megoszlása (Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)

A kétoldalú megállapodások jelentőségét a diplomáciában régóta ismerik: célzott, gyorsabb egyeztetést tesznek lehetővé, és jogi keretüket az 1969-es bécsi egyezmény biztosítja. A bilaterális együttműködések gazdasági, kereskedelmi, védelmi, közlekedési vagy kulturális területeket is érinthetnek, és csökkentik a nemzetközi rendszer széttagoltságát – áll az elemzésben.

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország stratégiai célként kezelte a partnerországok körének bővítését. 

A 2010 és 2014 közötti időszakot az export növelése és a keleti nyitás bevezetése határozta meg, amely Üzbegisztántól Azerbajdzsánig, Vietnámtól az Egyesült Arab Emírségekig számos új gazdasági kapcsolatot hozott létre. 

Ekkor alakult ki több, máig meghatározó együttműködés: 

a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár, a paksi bővítés, a Budapest–Belgrád vasútvonal, valamint nagy japán, dél-koreai és amerikai ipari beruházások.

A 2014–2018 közötti időszak tovább erősítette a keleti nyitást, és megjelent a déli nyitás is, amely Afrika, Latin-Amerika és a csendes-óceáni térség felé irányuló gazdasági kapcsolatok bővítését célozta. A V4-országok és Japán, Dél-Korea, valamint Kína közötti együttműködések szintén ekkor váltak hangsúlyossá.

A 2018–2022-es időszak fő törekvése a gazdasági növekedés fenntartása és az exportpiacok további bővítése volt, bár a Covid–19-járvány jelentősen lassította az új megállapodások számát. Ennek ellenére 

elindult a debreceni BMW-gyár projektje, valamint több innovációs és stratégiai együttműködés Izraellel, Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal.

A jelenlegi, 2022–2026 közötti ciklust alapvetően meghatározza az orosz–ukrán háború, amely felértékelte a védelmi és katonai együttműködéseket. A magyar külgazdasági stratégia fókuszában továbbra is a diverzifikáció, az ázsiai kapcsolatok erősítése, valamint a digitális és technológiai alkalmazkodás áll. A cél egy olyan gazdaságpolitika kialakítása, amely rugalmasan reagál a globális változásokra és növeli a versenyképességet.

⚡🇭🇺 Hungary’s Viktor Orbán: “We are the only gov in Europe that considers itself a modern Christian gov. All other govs are, in fact, liberal, left-wing governments”

Trump warned Europe: “There will be no Europe if they don’t stop illegal migration.” pic.twitter.com/lPJssGqThm

— Adam Moczar (@AdamMoczar) December 3, 2025

Ebben a tágabb folyamatban különösen nagy jelentőségű a 2025. novemberi magyar–amerikai csúcstalálkozó , ahol Orbán Viktor és Donald Trump több területen állapodott meg együttműködésről.

A megállapodások nemcsak politikai értelemben számítanak mérföldkőnek, hanem a magyar gazdaság jövőbeli szerkezetére és mozgásterére is érezhető hatással lehetnek.

Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor találkozója (Fotó: AFP)