Többé-kevésbé egyetért azzal az állítással a felnőtt magyar lakosság 62 százaléka, hogy „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van” – derül ki a Tárki legújabb, 2005 decemberében végzett közvélemény-kutatásának eredményeiből. A reprezentatív felmérésben ezer, 18 évnél idősebb magyar állampolgárt kérdeztek meg. Az elemzés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy 2002-ben a válaszadóknak valamivel kevesebb, 55 százaléka értett egyet azzal, hogy „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van”. A adatok azt mutatják, hogy a lakosságnak mindössze 48 százaléka gondolja helyesnek azt az állítást, hogy a romák között ugyanannyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem romák között. A felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka gondolja úgy, hogy „a romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”. Ezzel az állítással 2002-ben még többen, 88 százaléknyian értettek egyet. Kiderült az is: minden tizedik válaszadó szerint a romáknak több támogatást kell adni, mint a nem romáknak. Arányuk 2002-ben még 12 százalék volt.
A kutatásban nagyon alacsony volt azoknak a száma, akik a „nem tudom” választ adták a kérdésekre, ami a Tárki szerint azt jelenti, hogy a lakosság döntő többségének határozott véleménye van ezekről a kérdésekről. Összehasonlítva az adatokat a 2000-ben és 2002-ben mért azonos kérdésekre adott válaszokkal, megállapítható, hogy továbbra is erősek a romákkal szembeni előítéletek.
Simonovits Bori, a Tárki kutatója úgy véli, a romákkal kapcsolatos trendek nem változtathatók meg néhány év alatt. Azzal, hogy a médiában többet beszélnek esélyegyenlőségről, egyenlő bánásmódról, előbb-utóbb talán elérhető, hogy kínos legyen előítéletesnek lenni. Kérdés azonban, hogy ezzel valóban csökkenthető-e a romákkal szembeni előítélet, vagy csak egyre inkább rejtetté válik – tette hozzá.

Fiatal édesanyákat zaklat egy férfi Makón