MI A MAGYAR?

Tinódi végre a sok bolyongás után Kassán telepedett le. Mi vonzotta őt ide, s miért nem inkább Debreczent, melynek Török János volt a földesura, választotta állandó tartózkodási helyül, arról nem szólnak adataink.
Valószínű, hogy vándorlása közben egyszer elvetődvén ide, rögtön észrevette, hogy Czeczei Lénárt kassai kapitány milyen atyai gondoskodással viseltetik katonái vagy a szolgálatba szegődött emberek iránt, és ő is kedvet kapott az ott letelepedésre.
Czeczei Lénárt Izabella királyné hű embere volt, a ki attól fogva, hogy ura parancsából Kassát átvette, mindent elkövetett, hogy a város lakosságát magyarrá tegye. Magával hozott vitézeit jól ruházta s jól fizette, olyan jó módba juttatta, hogy házat építettek vagy vettek maguknak. A város kapujához közel volt a háza, onnan vigyázott éber gonddal, hogy külső ellenség vagy belső egyenetlenség meg ne háborítsa a polgárok között uralkodó békességet. A város magyarosodása sokat köszönhet neki. 1536-ban jött ide, s azon 15 év alatt, melyet itt töltött, elérte azt, hogy ritka lett a német szó a városban. Tinódi így jellemzi őt:

Kassai kapitán az Czeczei vala,
Tizenöt esztendeig várast bírta vala,
Ő esze, elméje bölcsességgel vala
Nagy víg embör vala, minden szereti vala.

Jó híre nevéjért hozzá futnak vala,
Sok szegín vitéznép, hogy szolgálna nála,
Kiket megtart vala, az szegín nem vala,
Kinek vitézségét érti, szereti vala.

Mennyire szerette katonáit, arról jellemző adatot beszél el Bornemissza Péter. 1548-ban „Kassán Czeczei Lénárt egyik deákjának fejét véteté, hogy maga óltalmába egy fő hadnagyot általlőtt nyíllal. Kiről Czeczei azt mondta: En! a tanács e mentségvel senki mást meg ne öljön, hogy maga óltalmába mielte, midőn megóhatja magát másképpen és elszaladhat az előtt, az ki kergeti.” Vitézeiért mindenre kész volt.

Bennök valamelyet ő útra bocsátott,
Annak szép szót adott és költségöt adott,
Azért sok vitéztől minden jó hírt hallott,
Ő tisztire éjjel-nappal igen vigyázott.

Kapitányi éberségét Tinódi még ezzel is jellemzi:

Váras kívöl tizenöt esztendég nem hált,
Az ő szükségéjért ő kívől sem kozárt,
Kassára ki támadt, az mind gonoszúl járt,
Az Sárosi Laskán Kassánál szenvedett halált.

Az ilyen víg ember a lantost is kedvelte, s csakugyan egy Lantos Sebestyén nevű is volt emberei között, a ki foglalkozásáról kaphatta e nevét, mint Tinódi, ki szintén írja magát Lantos Sebestyénnek. Valószínűen Tinódit is szolgálatába szerződtette, s az ő támogatásával szerzett Tinódi is magának lassan házat. Mikor és milyen körülmények között, azt megállapítani nem tudjuk.
Czeczei 1551-ig bírta a kassai kapitányságot. Ekkor át kellett a várost adni Ferdinándnak. A szívvel-lélekkel magyar katonát ennél nagyobb csapás nem érhette. Nem lett ugyan bántódása, hiszen birtokait sem vették el tőle, de elvették helyette élete czélját. Elhatározta, hogy a királynét elkíséri Lengyelországba, de a királyné útnak indulása után ötödnapra az életerős ember, ki soha betegségben nem feküdt, ötvenéves korában hirtelen meghalt. Azt is rebesgették róla, hogy részeg lengyel katonák ölték volna meg, de ez csak mendemonda volt, s Tinódi nem említi.
(Részlet a Tinódi Lantos Sebestyén énekei Kobzos Kiss Tamás előadásában, tanulmányokkal című CD-ROM Dézsi Lajos-életrajzából. Arcanum Kiadó, 2006)