Munkanélküliség: hétéves csúcs

A regisztrált munkanélküliek számának drasztikus emelkedéséről beszámoló Állami Foglalkoztatási Hivatal után tegnap a Központi Statisztikai Hivatal is a munkanélküliségi ráta növekedéséről számolt be. A legfrissebb statisztikai adatok tükrében nem meglepő, hogy a szocialista képviselők távolmaradása miatt az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tegnapi rendkívüli ülése határozatképtelen volt.

Dénes Zoltán
2006. 02. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét a munkanélküliségi ráta emelkedéséről számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly november és idén január között a foglalkoztatottak száma 3,898 ezer fő volt, a munkanélkülieké pedig 318 ezer főre emelkedett, ezzel hétéves csúcsra, 7,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta. Egy éven belül 43 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma. Az állástalanok közel 20 százaléka a fiatal, 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,8 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 13,2 százalékkal. Emellett emelkedett a tartósan munkanélküliek száma is. Az állástalanok 46 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami 0,8 százalékponttal több, mint tavaly. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg. A tartósan munkanélküliek arányának növekedése megnehezíti az unió által is kifogásolt probléma, az alacsony foglalkoztatási ráta kezelését. A vizsgált időszakban a munkaképes korú népesség alig 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A nagyon alacsony foglalkoztatás mellett hazánkban rendkívül magas, közel 46 százalékos az inaktívak száma. Ők azok, akik nem dolgoznak, s munkát sem keresnek. Ezzel Magyarország az unióban aktivitás szempontjából az utolsók között kullog. Magyarországon a foglalkoztatási arány tavaly a 2000. évi 50 százalékos szint körül stagnált, s mint látható, ez máig nem változott. Aggodalomra ad okot az is, hogy az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a legfiatalabb, 15 és 24 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája, miközben foglalkoztatási arányuk mintegy 6 százalékkal csökkent. Ezen fiatalokra jellemző, hogy nem találnak megfelelő munkát, vagy elégedetlenek a bérekkel, ezért hajlamosak a feketegazdaságban keresni megélhetési forrásokat. Amennyiben e trenden változtatni nem tudunk, úgy kétséges, hogy valaha is meg tudunk felelni az unió elvárásának, mely 70 százalékos aktivitási arányt irányoz elő. Érdemes megfigyelni a négy évvel ezelőtti, hasonló időszaki KSH-adatokat is. Ezek szerint 2001. november és 2002. január hónapokban a munkavállalási korú népesség 63,4 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben a tegnap közzétett 54,6 százalékkal. A munkanélküliek száma 229 300 fő volt, tehát számuk négy év alatt közel 90 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta pedig 5,6 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. Miközben az utóbbi években megtorpant a foglalkoztatás növekedése, a munkanélküliek száma emelkedett. Ezt támasztják alá az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai is. A hivataloknál bejelentkezett, vagyis regisztrált munkanélküliek száma 436 476 főre növekedett januárban, 70 ezerrel voltak többen, mint 2002 januárjában.
A munkaerő-piaci tendenciák megvitatására Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke a bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezte. Az ülés célja az lett volna, hogy meghallgassák Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi minisztert, valamint Kóka János gazdasági minisztert a munkanélküliek számának drasztikus növekedésével kapcsolatban. A bizottság azonban a szocialisták és a munkaügyi miniszter távolmaradása miatt még a napirendet sem tudta elfogadni. Az ülésen megjelent Kóka János pedig sérelmezte, hogy a Fidesz „meglehetősen hamis” adatokkal kampánycélra próbálja felhasználni a foglalkoztatás ügyét. Csizmár Gábor levelet küldött, melyben kifejti, hogy az elmúlt 4 hónapban nem történt drámai változás.

Könnyen az utcára kerülünk. Hazánkban könnyebb elbocsátani az alkalmazottakat, mint a térség legtöbb országában – összegezte tegnap a Világbank jelentését a Világgazdaság. Szlovákiával és Csehországgal szemben például nálunk a munkáltató csak akkor köteles az elbocsátást a hivataloknál bejelenteni, ha a leépítés nagyobb létszámot érint. Az elbocsátások nehézségét jelző indexérték a térség országai közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb, mint hazánkban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.