Ismét a munkanélküliségi ráta emelkedéséről számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly november és idén január között a foglalkoztatottak száma 3,898 ezer fő volt, a munkanélkülieké pedig 318 ezer főre emelkedett, ezzel hétéves csúcsra, 7,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta. Egy éven belül 43 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma. Az állástalanok közel 20 százaléka a fiatal, 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,8 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 13,2 százalékkal. Emellett emelkedett a tartósan munkanélküliek száma is. Az állástalanok 46 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami 0,8 százalékponttal több, mint tavaly. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg. A tartósan munkanélküliek arányának növekedése megnehezíti az unió által is kifogásolt probléma, az alacsony foglalkoztatási ráta kezelését. A vizsgált időszakban a munkaképes korú népesség alig 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A nagyon alacsony foglalkoztatás mellett hazánkban rendkívül magas, közel 46 százalékos az inaktívak száma. Ők azok, akik nem dolgoznak, s munkát sem keresnek. Ezzel Magyarország az unióban aktivitás szempontjából az utolsók között kullog. Magyarországon a foglalkoztatási arány tavaly a 2000. évi 50 százalékos szint körül stagnált, s mint látható, ez máig nem változott. Aggodalomra ad okot az is, hogy az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a legfiatalabb, 15 és 24 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája, miközben foglalkoztatási arányuk mintegy 6 százalékkal csökkent. Ezen fiatalokra jellemző, hogy nem találnak megfelelő munkát, vagy elégedetlenek a bérekkel, ezért hajlamosak a feketegazdaságban keresni megélhetési forrásokat. Amennyiben e trenden változtatni nem tudunk, úgy kétséges, hogy valaha is meg tudunk felelni az unió elvárásának, mely 70 százalékos aktivitási arányt irányoz elő. Érdemes megfigyelni a négy évvel ezelőtti, hasonló időszaki KSH-adatokat is. Ezek szerint 2001. november és 2002. január hónapokban a munkavállalási korú népesség 63,4 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben a tegnap közzétett 54,6 százalékkal. A munkanélküliek száma 229 300 fő volt, tehát számuk négy év alatt közel 90 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta pedig 5,6 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. Miközben az utóbbi években megtorpant a foglalkoztatás növekedése, a munkanélküliek száma emelkedett. Ezt támasztják alá az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai is. A hivataloknál bejelentkezett, vagyis regisztrált munkanélküliek száma 436 476 főre növekedett januárban, 70 ezerrel voltak többen, mint 2002 januárjában.
A munkaerő-piaci tendenciák megvitatására Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke a bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezte. Az ülés célja az lett volna, hogy meghallgassák Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi minisztert, valamint Kóka János gazdasági minisztert a munkanélküliek számának drasztikus növekedésével kapcsolatban. A bizottság azonban a szocialisták és a munkaügyi miniszter távolmaradása miatt még a napirendet sem tudta elfogadni. Az ülésen megjelent Kóka János pedig sérelmezte, hogy a Fidesz „meglehetősen hamis” adatokkal kampánycélra próbálja felhasználni a foglalkoztatás ügyét. Csizmár Gábor levelet küldött, melyben kifejti, hogy az elmúlt 4 hónapban nem történt drámai változás.
Könnyen az utcára kerülünk. Hazánkban könnyebb elbocsátani az alkalmazottakat, mint a térség legtöbb országában – összegezte tegnap a Világbank jelentését a Világgazdaság. Szlovákiával és Csehországgal szemben például nálunk a munkáltató csak akkor köteles az elbocsátást a hivataloknál bejelenteni, ha a leépítés nagyobb létszámot érint. Az elbocsátások nehézségét jelző indexérték a térség országai közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb, mint hazánkban.
origo.hu
Érdektelenségbe fulladt Vona Gábor tüntetése
