Nemzeti hatáskör

Az utóbbi időben a fogyasztóvédők és a minőségellenőrök több esetben találtak olyan gyanús eredetű élelmiszert, amit átcsomagoltak vagy rosszul címkéztek. Előfordult, hogy ezek minősége egészségügyi szempontból is kifogásolható volt. A hatóságok attól tartanak, hogy a vásárlók bizalmatlanná válnak. Még a búzaliszttel sem árt elég óvatosnak lenni.

Elégedett a magyar háziasszonyok többsége a kiváló hazai liszttel. Az elmúlt hetekben azonban újabb élelmiszerbotrány tört ki: olyan külföldi áru indított el lavinát, amelyet a gyártó országban helytelenül jelöltek. Makay György, a Gabonaszövetség szakértője szerint az uniós szabad kereskedelemmel a tagországok között akadály nélkül vándorolnak a sokszor pontatlanul vagy megtévesztően címkézett termékek. A vásárlók tájékozódását nehezíti, hogy az egyes országokban elfogadott szabványok között különbség lehet, mint ahogy azt a szlovák importliszt is mutatja.
Tavaly ősszel a magyar normának nem megfelelő minőségű liszt került a boltokba, az itthon előírtnál kisebb sikértartalmat a csomagoláson nem tüntették fel, sőt a jó minőségű lisztet jelölő BL–55-ös felirattal megtévesztették a vásárlókat. Az esetre a szövetség hívta fel a fogyasztóvédelem figyelmét. A címkézési hibát azonban egy másikkal tetézték. A Penny Market polcairól ugyan decemberben eltűnt a kifogásolt áru, de később más csomagolásban visszatért, akkor már nem szerepelt rajta a származási hely, sőt a gyártó kiléte sem derült ki, csak a forgalmazó salgótarjáni cég. A gyanús lisztet ellenőrizték, és újra Szlovákiába vezettek a szálak. A Gabonaszövetség javasolta, hogy a minőségi eltérést tüntessék fel, a vásárló pedig az információk birtokában eldöntheti, megveszi-e az árut. A félrevezető csomagolással magyarnak álcázott import finom- és réteslisztet a „bevizsgált hazai termék” listáján is megtalálták az ellenőrök. Sikértartalom szempontjából sem a finom-, sem a rétesliszt nem érte el a kívánt értéket.
Ilyen előzmények után december végén és január elején a CBA-hálózat Győr-Moson-Sopron megyei és hajdúsági boltjaiban jelent meg ismét a rosszabb minőségű liszt. A CBA mint forgalmazó és a szlovák gyártó már szerepelt a csomagoláson, azonban a gyengébb minőségre továbbra sem figyelmeztetett semmi. Az üzletlánc visszaküldte és bevizsgáltatta a termék egy részét, s a gyenge minőség ismét visszaigazolódott. Fogyasztói panaszról nincs hír, de hát a felbontott zacskó cseréjére nincs is lehetőség.
Makay György szerint csak az uniós szabályozás szigorításával lehetne átláthatóbbá tenni a kereskedelmet. Sajnos a tendencia az, hogy a globalizációval a szupermarketek saját márkáinak a forgalma erősödik, így pedig a gyártó teljes névtelenségbe burkolózhat.
Az állat-egészségügyi hatóság tavaly már elmarasztalta a silány liszt forgalmazóit, a szabályozatlanság miatt azonban továbbra sincs garancia arra, hogy az olcsó szlovák áru – megtévesztő felirattal – ne érkezzen hazánkba. Makay sajnálatát fejezte ki, hogy a szakmai és az állami ellenőrző szervek között nincs megfelelő együttműködés. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ugyanis csak költségtérítés ellenében vizsgálta volna be a Gabonaszövetség által kifogásolt tételt, holott a szakmai szerveknek nagyobb figyelemmel kellene kezelniük egymás észrevételeit.
Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője elmondta, bejelentésre a megyei felügyelőség felkeresi ugyan az érintett üzleteket, de sajnos kevés a kiszálló munkatárs. Megyénként mindössze öt ellenőrrel, a kétmilliós Budapesten is csak tíz fővel számolhat a hatóság! Ha a fogyasztóvédelem nem találja megalapozottnak a vizsgálati kérelmet, akkor fizetni kell az eljárásért. Ez az egyre erősödő konkurenciaharc miatt is indokolt, ugyanis előfordul, hogy az egymással rivalizáló vállalatok kritizálják a másik gyártmányát.
A vámunió által életre hívott – gyakorlatilag korlátlan – kereskedelem és a megengedő uniós rendelet miatt sokszor nehéz követni a forgalmat, a származási hely feltüntetése ugyanis nem kötelező. Ezért találkozhat a vevő sokszor az EU megjelöléssel. A gyártó vagy képviselete, valamint a forgalmazó nevét azonban kötelező jól láthatóan feltüntetni, továbbá minden behozott cikken magyar nyelvű termékismertetőnek is szerepelnie kell.
Varga Tibor, a szlovákiai Vitaflóra malomipari cég vezetője lapunknak írt levelében az őket ért elmarasztalásokat alaptalannak tartja. Tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy termékeiket elkülönítve árusítják, szerinte ez diszkrimináció. Úgy véli, a magyar nyelvű megnevezés nem megtévesztő.
A fogyasztóvédelem feladata a tájékoztatás és a csomagolás szövegének ellenőrzése. Az előállítás során azonban talán még fontosabb az állat-egészségügyi ellenőrök és a hatósági állatorvosok jelenléte. Süth Miklós országos főállatorvos szerint fontos, hogy az állattartó telepektől a vágóhídon és a feldolgozáson át a kereskedelmi elosztásig mindenhol ellenőrizzenek. Az előre ütemezett és a szúrópróbaszerű vizsgálatok célpontjában Mikuláskor a csokoládé, karácsony előtt a szaloncukor, a halak és az asztali borok, pezsgők állnak, húsvét előtt pedig a sonka, a tojás és a nyuszifigurák. Decemberben például 146 tonna élelmiszert koboztak el, köztük azt a romlott baromfihús-szállítmányt, amely Csepelen várt feldolgozásra, illetve azt az öttömösi savanyúságot, amelyet engedély nélkül, erősen kifogásolható higiéniai körülmények között gyártottak. Az egyik áruházláncban pedig több ezer penészes és bélsárral szennyezett tojást semmisített meg a hatóság. 2004-ben a kifogások 49 százaléka összetételbeli hiányosságra volt visszavezethető, 25 a felirat hibája és 12 százalék valamilyen érzékszervi tulajdonság, szín, szag vagy állag alapján nem felelt meg az előírásoknak. Az esetek nyolc százalékában pedig bakteriális szennyezettséget lehetett kimutatni – áll Füzesi István, a debreceni egyetem munkatársának tanulmányában.
Az unió évekkel ezelőtt megálmodta azt a vonalkódos rendszert, amellyel egy meghatározott azonosító számú szarvasmarhaegyedre visszavezethető például a tálcás hús, amelyet az üzletben megveszünk. A rövidítve HACCP néven ismert élelmiszer-biztonsági rendszer kötelezően előírja az önellenőrzést, illetve azt, hogy a termelés során minden meghatározott, kockázatosnak ítélt lépésről adatokat szolgáltassanak a gyártók és a feldolgozók. Ez nagyfokú biztonságot jelenthet, garanciát azonban nem, mivel előfordul, hogy nem tartják be a szabályokat. Süth Miklós kifejtette, 2006. január elsejétől hatályba lépett az unió élelmiszer-higiéniai „csomagja”, amely már nemzeti hatáskörben engedi eldönteni, kik számára kötelező az önellenőrző rendszer, és milyen kisvállalkozások mentesülhetnek alóla. Összességében azonban a saját felelősség sokkal hangsúlyosabb lett. A főállatorvos szerint maga a vásárló a legjobb ellenőr, mert általában megnézi a szavatossági időt. Azt viszont már kevesebben tudják: az üzletvezetőt akkor is figyelmeztetni kell, ha egyazon pultból kínálnak csomagolt húsárut és tőkehúst.