Hitelrontás miatt bepereli a hazai nagy húsfeldolgozókat tömörítő Hússzövetség Sákán Antalt, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnökét. A szövetség kedden azt közölte, hogy a holland és a belga takarmánybotrány miatt a távol-keleti piacok helyett Magyarország felé indultak el a tőkesertés-szállítmányok, illetve a karantén alá vont belga és holland sertéstelepek állatállományában dioxinmaradványt találtak.
A Hússzövetség szakemberei a felvetésekre reagálva elmondták, hogy az unióban egységes piac van, ezért a Magyarországra behozott, de külföldön állatorvosilag ellenőrzött hústételek megfelelnek az uniós előírásoknak. Ezért azokat idehaza már nem ellenőrzik, ahogyan a hazai húst sem kontrollálják más országokban. Már csak azért sem, mert az esetlegesen kifogásolt tételeket sem itthon, sem külföldön nem engedik forgalomba. A vágásra behozott élő sertések pedig kettős ellenőrzésen esnek át.
A Hússzövetség tudomása szerint a belga–holland takarmánybotrány után több száz sertés- és baromfitelepet zároltak az érintett országokban. A takarmánnyal kapcsolatban tegnap megérkezett hozzánk is a hivatalos hatósági riasztás. A két érintett ország azonban már közölte hazánkkal, hogy nincs közegészségügyi kockázat, a folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően a belga és a holland vágóhidakról származó hús biztonságosnak számít.
– A sertéstartók bejelentésének nemkívánatos következményei lesznek. A sertéshúsfogyasztás és az árak további csökkenésével számolunk, ami nem lesz jó sem a feldolgozóknak, sem pedig a sertéstartóknak – állapította meg Román Gyula, a Debreceni Hús Rt. elnöke. A szakember szerint a hazai húsimport mennyisége nem ismert, mert nemcsak a feldolgozók, hanem a kereskedelmi láncok is hoznak be ilyen terméket az országba. Az élő sertés importja azért szükséges, mert itthon kevés a hízó, a feldolgozók igényeit a hazai tenyésztők nem képesek kielégíteni. Ez az oka annak is, hogy egyre több húsipari cég nevel magának sertést – tette hozzá a cégvezető. Román Gyula úgy látja, hogy egy szűk termelői kör érdeke a hazai sertésállomány alacsony szinten tartása, mert így magasabb árat kaphatnak a leadott állatokért, ezért a híresztelés hátterében a malacimport megakadályozása állhat. Román Gyula azt is elmondta, hogy míg az import élő sertés kilója a vágóhidakra leszállítva 282 forint, addig a hazai telephelyi sertésár ennél öt forinttal magasabb. Lapunk az ügyben megpróbálta elérni Sákán Antal is, de ő lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
A holland hatóságok az MTI szerint tegnap bejelentették: mivel tíz sertésnevelő telepen az állatok valószínűleg erősen dioxinszenynyezett tápot kaptak, három és fél ezer sertést kényszerűségből levágnak.
origo.hu
Új KRESZ Magyarországon: ezek a változások mindenkit érintenek
