Zolta fejedelem szállásterülete az ország keleti része volt. Felesége Anonymus szerint Mén Marót leánya lett, aki a Taksony nevű fiút szülte neki. Zolta még életében átadta Taksonynak a hatalmat 947-ben.
Külsőleg nem hasonlított édesapjára
Anonymus leírása szerint Zolta külsőre nem hasonlított édesapjára; szőke hajú, középtermetű, világos bőrű férfi volt. Természetében viszont igen: bátor és erkölcsös ember hírében állott.
Nagyon népszerű volt, ezért sem ellenkeztek a katonai vezetők, hogy ilyen fiatalon őt válasszák fejedelemmé.
A hadjáratokba Lél, Bulcsú és Botond vezérek mentek, ők álltak a magyar hadak élén.
Anonymus
Örökébe lépett a fia, Zolta; apjához hasonló erkölcsére, azonban elütő természetére nézve. Zolta vezér ugyanis kicsit selyp és fehér bőrű volt, puha és szőke hajú, középtermetű, harcias vezér, bátor szívű, ám alattvalói iránt kegyes, nyájas beszédű, de hatalomra törő, akit Magyarország valamennyi főembere meg vitéze csodamód szeretett. Bizonyos idő elteltével, mikor Zolta vezér tizenhárom esztendős volt, országának főemberei valamennyien egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá…
Zolta Csepel szigetén házasodott
Zolta párválasztása még édesapja életében el lett rendezve: Anonymus szerint, mikor Mén Marót megtudta, hogy leánya és Zolta egyidősek, ő maga kereste fel Árpád fejedelmet, és ajánlotta fel,hogy a két fiatal házasságkötése esetén az Árpád-házra hagyja tartományát, Bihart. Így üttetett nyélbe a házasság, az esküvőt Csepel szigetén tartották .
Zolta szerencsés volt.
907-ben, amikor átvette a hatalmat, a pozsonyi csatával magyar fennhatóság alá került az egész Kárpát-medence.
Uralkodása alatt a kalandozó hadjáratok nagy részben sikerrel zajlottak, kivéve a 933-as merseburgi vereséget.
908-ban Eisenach mellett győztes csatát vívtak őseink, ekkor esett el Burckhard türingiai gróf. Győzelmet arattak Eisenachnál, itáliai területeken, Burgundiában, és többek között Svábföldön is. Érdekes epizódnak számított, amikor Arnulf Magyarországra menekült.
