A budapesti nyilatkozat
Ez nemcsak a szociális rendszereket terheli meg, hanem a gazdaság teljesítőképességét is, hiszen szűkül a munkaképes korú népesség, ezzel együtt a stratégiai iparágakban a szakképzett munkaerő aránya is – mutatott rá a politikus. Azt mondta, az EU „versenyképességi válságát csak átfogó, strukturális reformokkal és összehangolt európai szintű beavatkozással lehet kezelni”. Ezért javasolták a magyar uniós elnökség alatt 2024 novemberében egy új európai versenyképességi megállapodás, a budapesti nyilatkozat elfogadását, amelyben tizenkét kulcsterületet azonosítottak – emlékeztetett.
A miniszter szerint ez talán az utolsó intézményciklus, amikor még van lehetőség arra, hogy egy meglehetősen ambiciózus menetrenddel, de a strukturális reformok elinduljanak.
– Ha most sem sikerül ezen a területen áttörést elérni, azt hiszem Európa végképp lemarad a globális innovációs és ipari versenyben – fogalmazott Bóka János.
Bóka János azt mondta: egy évvel a budapesti nyilatkozat elfogadása után azt látják, hogy a legtöbb területen a dokumentumhoz képest sem történt érdemi előrehaladás. Konkrét jogalkotási javaslat nem jelent meg, vagy csak rendkívül szűk körben és nem is elsősorban versenyképességi fókusszal – mutatott rá.
A miniszter a beszélt még a kohéziós, illetve a közös agrárpolitkáról is, majd Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt hívták életre a konferenciát, és az a cél vezérelte őket, hogy megmutassák: a vidék nem a múlt, hanem a jövő része. Olyan platformot szerettek volna teremteni, ahol döntéshozók, a szakpolitikai szereplők, a kkv-k és nagyvállalatok, szolgáltatók és a lakosság egy térben találkozhassanak – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!