Bóka János figyelmeztett, vízválasztó lehet az EU ezen ciklusa

Ha az EU meg akarja őrizni jóléti modelljét és a társadalmi stabilitást, akkor elengedhetetlen, hogy új növekedési pályára álljon és visszaszerezze a gazdasági erejét – jelentette ki Bóka János a Századvég szervezte Vidék konferencia 2025 elnevezésű rendezvényen. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter figyelmeztetett: ha ebben a ciklusban sem sikerül strukturális reformokat elérni, Európa végképp lemarad a globális innovációs és ipari versenyben.

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

– A falu és a vidék nem megoldandó probléma, hanem érték, lehetőség és erőforrás – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön, a témában tartott budapesti tanácskozáson.

Bóka János a Századvég szervezte Vidék konferencia 2025 elnevezésű rendezvényen tartott előadásában azt mondta: a vidék az előbbi nézőpontból valamilyen módon hozzájárulhat, hozzásegíthet az Európai Unió (EU) versenyképességi kihívásainak a kezeléséhez is. Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy a falvakat nem leépíteni, hanem építeni kell – emlékeztetett a miniszer, majd kijelentette: „Magyarországnak nagy hagyománya és erőforrása a falu”.

Európának vissza kell szereznie gazdasági erejét

Elmondta, az európai kontinens gazdasági szerepe az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent a globális piacon. Ha az EU meg akarja őrizni jóléti modelljét és a társadalmi stabilitást, illetve az ahhoz kapcsolódó politikai stabilitást és cselekvőképességet, akkor elengedhetetlen, hogy új növekedési pályára álljon és visszaszerezze a gazdasági erejét – hívta fel a figyelmet Bóka János. Emlékeztetett: 

a versenyképességi válság gyökerei nem újkeletűek, legalább másfél-két évtizede tartó fokozatos folyamat eredménye az, amit ma tapasztalunk.

Mint kifejtette, statisztikailag először a 2000-es évek közepén vált kimutathatóvá a „versenyképességi szakadék, a versenyképességi olló növekedése” az EU és az Egyesült Államok, illetve Kína között. Ez egybeesett az EU nagy bővítésével, és a nyugat-európai társadalmakban ez a kettő valamilyen módon, „nemcsak időben, hanem fokozatiság szempontjából is összekapcsolódott”. Ez indokolhatja azt a hosszú ideig tartó bővítési apátiát, ami önmagában és az EU számára egy kihagyott versenyképességi lehetőség – mondta. Bóka János rámutatott: 

az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia-árat fizetnek mint Amerikában, földgáz esetében négyszeres az árkülönbség. 

– Az uniós tőkepiac széttagolt, az innovációt gyakran túlzott szabályozás gátolja, és hiányzik az a vállalkozói bátorság, ami új technológiai óriásokat teremthetne – mondta a miniszter. Hozzátette a válságnak az egyik legaggasztóbb kísérőjelensége az európai demográfiai hanyatlás.

A budapesti nyilatkozat

Ez nemcsak a szociális rendszereket terheli meg, hanem a gazdaság teljesítőképességét is, hiszen szűkül a munkaképes korú népesség, ezzel együtt a stratégiai iparágakban a szakképzett munkaerő aránya is – mutatott rá a politikus. Azt mondta, az EU „versenyképességi válságát csak átfogó, strukturális reformokkal és összehangolt európai szintű beavatkozással lehet kezelni”. Ezért javasolták a magyar uniós elnökség alatt 2024 novemberében egy új európai versenyképességi megállapodás, a budapesti nyilatkozat elfogadását, amelyben tizenkét kulcsterületet azonosítottak – emlékeztetett.

A miniszter szerint ez talán az utolsó intézményciklus, amikor még van lehetőség arra, hogy egy meglehetősen ambiciózus menetrenddel, de a strukturális reformok elinduljanak. 

– Ha most sem sikerül ezen a területen áttörést elérni, azt hiszem Európa végképp lemarad a globális innovációs és ipari versenyben – fogalmazott Bóka János.

Bóka János azt mondta: egy évvel a budapesti nyilatkozat elfogadása után azt látják, hogy a legtöbb területen a dokumentumhoz képest sem történt érdemi előrehaladás. Konkrét jogalkotási javaslat nem jelent meg, vagy csak rendkívül szűk körben és nem is elsősorban versenyképességi fókusszal – mutatott rá.

A miniszter a beszélt még a kohéziós, illetve a közös agrárpolitkáról is, majd Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: öt évvel ezelőtt hívták életre a konferenciát, és az a cél vezérelte őket, hogy megmutassák: a vidék nem a múlt, hanem a jövő része. Olyan platformot szerettek volna teremteni, ahol döntéshozók, a szakpolitikai szereplők, a kkv-k és nagyvállalatok, szolgáltatók és a lakosság egy térben találkozhassanak – tette hozzá.

Borítókép: Bóka János európai ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

További játékainkhoz kattintson ide!