Az elemzői várakozásoknál is eredményesebb tavalyi évi gazdálkodásról számolt be tegnap az OTP Bank, amely az idei évre is két számjegyű növekedéssel számol. Mi áll a robogás hátterében? – kérdeztük Csányi Sándor elnök-vezérigazgatótól.
– Jelentős átalakításokat sikerült végrehajtani a múlt esztendőben, különösen az értékesítési területen. Új ösztönzési rendszert alakítottunk ki, és eközben tartani tudtuk pozícióinkat egy igen-igen agresszív piaci versenyben. Ugyanakkor több tényező negatívan hatott, ilyen volt a nettó kamatbevétel után fizetendő adó és az extra társasági adó csoportszinten. Ez mintegy 12 milliárd forintos tételt jelentett. Eközben áttértünk a nemzetközi számviteli szabványok szerinti elszámolási rendszerre, amelynek 10 milliárd forintos negatív eredményhatása volt. Sokan azt gondolták, hogy 8-9 százalék körüli lesz az OTP profitnövekedési határa 2005-ben, ehhez képest 20 százalékot tudtunk teljesíteni. Mindezt úgy, hogy a múlt esztendőben elég jelentős volt a jegybanki alapkamat-csökkenés. A 350 bázispontos vágás egyfelől jó a gazdaságnak és hosszú távon a bankrendszernek is, ám rövid távon a kamatszintcsökkenés profitcsökkentést jelent.
– A nyereség egy része azonban továbbra is kamatbevételekből származik, nem?
– Fontos, hogy jelentősen nőtt a hitelállományunk, és így piaci részesedésünket nagyjából tartani tudtuk. Kiemelném, hogy a nem kamatjellegű bevételek, a díjak, jutalékok növekedése kétszerese a nettó kamatbevétel növekedési ütemének. Magyarán: nemcsak eladunk, hanem az ügyfelek egyre aktívabban és intenzívebben használják a termékeket és a szolgáltatásokat. Egy csökkenő kamatkörnyezetben bizakodásra ad okot a jövőre nézve is, hogy a profit egyre nagyobb része ezekből a bevételekből származik.
– A fejlett nyugati bankok szintjét már elérte az OTP?
– A különböző, nemzetközileg mért és összehasonlított mutatók terén az OTP Bank továbbra is jól áll, egyértelműen Európa élvonalába tartozik. Ezt erősíti a sajáttőke-arányos megtérülés, ami 32,3 százalékos. Kevés bank van Európában, amelyik ezt produkálni tudja. Hangsúlyos elem az is, hogy a bank kiadási-bevételi mutatója 45 százalék, amely ilyen nagy hálózattal rendelkező, lakossági fókuszú banknál nagy eredmény, vagyis költséghatékonyan dolgozunk. Fontos, hogy a terveink is meghaladják a nagy nemzetközi bankházak elemzői várakozásait: 177 milliárd forint az átlag 2006-ra, és mi a 2005-ös 158 milliárd forintos adózott eredménnyel szemben 185 milliárd forintot tervezünk. Tehát a múlt tényleges eredményei és az ez évi terveink meghaladták az elemzői várakozásokat, és ennek várhatóan pozitív hatása lesz.
– Az elmúlt hetekben felvetődött az OTP-vel kapcsolatosan egy baráti, vagy egy esetleges ellenséges kivásárlás lehetősége. Fenn tudja-e tartani az OTP a függetlenségét?
– Az OTP Bank függetlensége nagyon fontos tényező. Baráti akvizíció nem jöhet szóba, ellenséges pedig nem jellemző a bankszektorban. Az alapszabály jó helyzetet teremt ahhoz, hogy ennek ellen tudjunk állni, harmadrészt még most is olyan magas az ár-könyvérték arány, hogy ilyen szinten nem szoktak átvételt kezdeményezni. Akkor szokott egy ellenséges átvétel lehetősége felmerülni, ha rendkívül alulárazott a részvény, nálunk erről szó sincs.
– Erre az esztendőre, illetve a közeljövőre nézve milyen akvizíciós terveket dédelgetnek?
– Idén négy bankra koncentrálunk Szerbiában. Ezek közül kettő privát, kettő pedig állami tulajdonban van. Jelentős piaci szereplők kívánunk lenni. Horvátországban is szeretnénk további vásárlásokat tenni, elsősorban a HVB-érdekeltségre gondolok. Hivatalosan nem, de informálisan már elhangzott, hogy regionális koncentrációnk, azaz a tengerpart környéki piaci részesedésünk túl magas lenne. Bízom benne, hogy valamilyen módon sikerül ezt a kérdést megoldani. Ukrajnáról sem mondtunk le, további bankokat vizsgálunk, Romániában pedig fő célpont a CEC takarékpénztár. Egyébként minden akvizícióról azt gondolom, hogy van olyan határ, ami fölé nem érdemes árban elmenni. A cél nem az, hogy minél nagyobbak legyünk, hanem az, hogy minél hatékonyabbak.
– Közbevetésként: piaci szereplők is panaszkodnak arra, hogy keleti és délkeleti irányban is nagyon drágán lehet bankot vásárolni.
– Igen jelentős, többszörös a drágulás. Az ezt jelző könyvértékhez képesti mutató ma ötszörös, korábban ennek a fele volt. De visszatérve a fejlesztésekre, Romániában elkezdtük a hálózatfejlesztést, jelenleg 30 bankfiókunk van, de kétszáz megnyitásáig nem állunk meg. Ebben az országban jelentős információtechnológiai fejlesztést is elindítunk. Azt gondolom, hogy azzal a tapasztalattal, amit a bankok átalakítása során szereztünk, azzal a modellel, ahogy az OTP Bankot üzemeltetjük, a termékskálával és a technológiai tudással a világ bármelyik részén képesek vagyunk értéket teremteni.
– A napokban közzétett új jelentések alapján a hazai bankszektorban továbbra is nagy a profitnövekedés, aminek a szerkezete meglehetősen konzervatív.
– A profitnövekedés jelentős része a bankszektorban most a lakosság hitel iránti igényének kielégítéséből származik. Jelentősen növekedett és azon belül is egyre nagyobb arányú volt az elmúlt években a fogyasztási hitelek növekedése. Itt a kihelyezés nagyobb kockázattal, de kétségkívül magasabb marzzsal történik.
– Ilyen makrogazdasági környezetben mit jósol erre az évre? Meddig bírja ki az állam a pénzügyi egyensúlytalanságot?
– A költségvetés konszolidációját el kell kezdeni. Jelenleg az a helyzet, hogy a gazdaságnak az a területe működik jól, ahol az államnak nincs döntő szava és befolyása. Egyébként a bankszektor eredményét egy ilyen költségvetési konszolidációs folyamat nem fogja befolyásolni 2006-ban, hiszen 2007-ben fognak a hatások igazából jelentkezni. Tőzsdei társaság vezetőjeként is várom, hogy megtörténjen a kiigazítás, mert a részvények alulárazásában a magas költségvetési hiány, ebből következően a folyamatosan stabil, de sérülékenynek tartott forintárfolyam is kiveszi a részét.
– Végezetül hogyan látja az árfolyammozgás lehetőségét?
– Összességében úgy látom, hogy a magyar gazdaság viszonylag erős. Miközben mint állampolgár, akár örülhetnék az erős forintnak, de ez nehéz helyzetet teremt az importtermékekkel folyó versenyben a hazai piacon, és meglehetősen beszűkíti a jövedelmező export lehetőségeit is. Úgy gondolom, hogy egy kicsit gyengébb hazai valuta, egy 260–265 forintos euró rendkívül jó hatással lenne az exportra és a fizetési mérlegre is, valamint az import csökkenésére.
origo.hu
Autópályán cserélt kereket egy férfi Komáromban
