A magyar gazdaság több mint négyszázalékos növekedése 2005-ben a vártnál némileg erősebben alakult, bár a várakozások túlteljesítése jelentős részben a statisztikai módszertan változásából származott – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) éves összefoglalójában, amely szerint a növekedés a múlt év negyedik negyedévében enyhén már le is lassult. Az erősen külkereskedelemre utalt magyar gazdaság növekedési kilátásait az idén elsősorban a nyugat-európai, illetve az észak-amerikai konjunktúra bizonytalansága árnyékolhatja be, kiegészítve az alacsony költséggel dolgozó fejlett gazdaságok által támasztott verseny hatásaival – hívja fel a figyelmet a pénzügyi felügyelet.
Szakértők szerint a magyar gazdaság növekedése továbbra is változatos szerkezetben valósult meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan változatlanul gyors a villamosgép- és műszergyártás, a járműgyártás, valamint egy sor további iparágazat növekedése. Ugyanakkor komoly viszszaesés tapasztalható a textil- és textilruházati iparban, illetve az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban. Az előbbi esetben az ázsiai és a kelet-európai bérverseny, az utóbbi esetben pedig az egységes európai piac által támasztott verseny hatása érzékelhető. Az építőipar teljesítménye kiemelkedő mértékben bővült, a további növekedési kilátások azonban az ágazaton belül egyenlőtlennek tűnnek. Egyrészt változatlanul jelentős volumenű útépítés, illetve az EU által finanszírozott infrastrukturális beruházás várható, másrészt viszont a lakásberuházási ágazatban egyre nyilvánvalóbb értékesítési nehézségek mutatkoznak.
A PSZÁF a pénzügyi folyamatokat értékelve megjegyzi, hogy a magyar infláció az előző két évben látványosan csökkent, nagyobb részben a liberalizált európai áru- és tőkepiac, kisebb részben pedig az áfa felső kulcsa csökkentésének hatására. Mindez azonban a hiteladósok szempontjából kedvezőtlen hatással is jár, amennyiben visszafogja a gazdasági növekedés és az adósságszolgálat alapjául szolgáló vállalati és lakossági pénzbevételek lendületét. Ez különösen a magyar gazdaságra jellemző magas reálkamat mellett okozhat adósságszolgálati problémákat. A javuló belföldi árstabilitást 2006-ban elsősorban a fizetési mérleg egyensúlytalansága, illetve a forint körüli növekvő bizonytalanság veszélyeztetheti – derül ki a dokumentumból.
A költségvetési politika terén a PSZÁF szakemberei hangsúlyozzák: az államháztartás hiánya 2005-ben a GDP hét-nyolc százalékát, a kötelezően képzett nyugdíj-megtakarításokat is figyelembe véve hat, hat és fél százalékát tette ki. Ez jócskán túl van azon a mértéken, ami mellett az államadósság elvárható stabilitása biztosítható, és még jelentősen meghaladja a vonatkozó európai konvergenciakritérium (3–3,5 százalék) értékét. Ebből kiindulva a jelenlegi egyensúlyi helyzet hosszabb távon nem tartható fenn. Sőt már 2006-ban is érdemi egyensúlyjavításra lesz szükség, mert ennek hiányában a magyar állam nemzetközi hitelminősítésének romlására lehet számítani. Utóbbi rövid távon nagy valószínűséggel nem veszélyeztetné a költségvetés finanszírozhatóságát, de érdemben növelhetné a finanszírozás költségeit, kedvezőtlenül érintené a hazai kötvénypiacot és a fizetési mérleg egyensúlyát, vagyis közvetve a forint stabilitását, és általánosságban növelné a hazai gazdaság tőkeköltségeit.
A PSZÁF az idei költségvetési politikával kapcsolatban két fő bizonytalansági tényezőt lát. Egyrészt előzetesen nehéz megítélni az idei áfacsökkentés tényleges hatásait, másrészt bizonytalan a fiskális politika további iránya. Jelenleg mind a lazításra, mind pedig a jelentős szigorításra látszik a lehetőség. A bizonytalanságok ellenére a költségvetési politika kialakításánál nem hagyhatók figyelmen kívül az EU hiánycsökkentésre vonatkozó ajánlásai – derül ki az elemzésből, amely szerint a teljes fizetési mérleg többlete az előző negyedévekben növekedett, de a forintstabilitás kilátásai továbbra sem tűnnek problémamentesnek. A szóban forgó többlet mögött a GDP 8-10 százalékát kitevő – statisztikai okok miatt pontosan nem megítélhető – jövedelmi hiány húzódik meg, amit a közvetlen tőkebefektetésekből, a bankrendszer nettó hitelfelvételéből álló és a külföldiek által vásárolt államkötvények által megvalósuló nagyarányú tőkebeáramlás finanszíroz.
Bár a hazai gazdaság jelentős nettó tőkeimportőr jellege természetesnek és szükségszerűnek tűnik, a fizetési mérleg szerkezeti kiegyensúlyozatlanságának jelenlegi mértéke egyáltalán nem kockázatmentes. A fiskális politikával kapcsolatos esetleges negatív forgatókönyv például jelentősen veszélyeztetné a jövedelmi hiány finanszírozhatóságát, végső soron pedig a forint stabilitását. A kamatpolitika alakulása kapcsán a felügyelet szakértői hangsúlyozzák: bár 2005-ben folytatódott a jegybanki alapkamat lendületes csökkenése, európai öszszevetésben azonban a reálkamat hazai szintje változatlanul kiemelkedően magasnak tűnik. Az államháztartás egyensúlyi helyzete, a fiskális politikával kapcsolatos bizonytalanság azonban a jegybankot visszatarthatja a kamatpolitika érdemi mértékű további lazításától. Ha ez a helyzet bekövetkezik, a magas reálkamat adósságszolgálati nehézségeket okozhat a fennálló forinthitelekkel kapcsolatban.
A kamatpolitika rugalmasságát ugyancsak jelentősen korlátozhatja a növekvő intenzitású banki tőkeimport, amely a devizahitelek gyors terjedésében nyilvánul meg. A devizahitelek keresletére a jegybanki kamatpolitika inkább csak közvetve, a megtakarítások ösztönzésén keresztül lehet hatással, ami végső soron magasabb forintkamatszintet követel. A túlságosan magas forintkamatszint viszont a devizahitelezés további térnyerését segítheti elő.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
