Szó sincs az áramár csökkentéséről

Nem csökkenthető az áram kisfogyasztói ára – jelentette be Podolák György, a gazdasági bizottság szocialista elnöke. A grémium energetikai albizottsága tegnap az áramszolgáltatók gazdálkodásával ismerkedett. A Fidesz szerint a kormánynak minden eszköze megvan az áram árának csökkentéséhez.

Tíz százalék alatt marad a hazai áramszolgáltatók eszközarányos nyeresége, vannak azonban olyan társaságok, amelyek jobban, mások rosszabbul teljesítenek – így összegezhető a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökének az áramszolgáltatók gazdálkodását feltáró beszámolója. Horváth J. Ferenc tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának ülésén szólalt fel, amikor a testület az áramszolgáltatók vezetőivel találkozott. A beszámoló szerint a tíz százalék körüli profitszint nemzetközi összevetésben nem mondható magasnak, a pontos számokat azonban üzleti titokként kezeli a hivatal. Annyi így is kiderült, hogy a szolgáltatók az 1995-ös privatizációt követő két esztendő vesztesége után folyamatosan növelték eredményüket, és csak a 2001-es esztendő hozott némi viszszaesést. A nyereségből 2002-ig a társaságok nem költöttek fejlesztésre: a pénz nagy részét osztalékfizetésre fordították, a beruházásokat pedig zömmel az amortizációból adódó értékcsökkenés terhére, illetve hitelből finanszírozták.
Míg a szolgáltatók nyereséget termelnek, a piac állami tulajdonú nagykereskedője, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. komoly veszteséggel zárta a tavalyi évet, és idén is hasonló eredményre számíthat. Horváth J. Ferenc elmondta, hogy az erőművek és a nagykereskedő közötti hatósági ár visszaállításával – az erről szóló törvénymódosítást hétfőn fogadta el a parlament – ezek az állami veszteségek csökkenhetnek, de a kisfogyasztói tarifa nem mérséklődik majd. Horváth J. Ferenc véleményét később Podolák György is megerősítette. A szocialista politikus tegnapi sajtótájékoztatóján kész tényként szögezte le, hogy a Fidesz által szorgalmazott tízszázalékos áramárcsökkentésre nincs lehetőség.
A nagykereskedő veszteségeiről szólva Mártha István, az MVM kereskedelmi igazgatója azt közölte, hogy többször is próbálták módosítani a villamos művek és a szolgáltatók között kötött áramvásárlási szerződéseket, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. A megállapodásokat ugyanakkor a jövő év nyarán esedékes teljes piacnyitás miatt mindenképpen újra kell tárgyalni, lehetőleg úgy, hogy már biztosítsák az MVM nyereségét. Az ülésen szóba került: az áramszolgáltatók eltérő nyereségszintje miatt a MEH kidolgozott egy regionális alapú hálózati tarifát, de az ötlet az érintettek ellenállása miatt nem valósult meg.
Boross Norbert, az RWE-csoporthoz tartozó Elmű, illetve az Émász képviseletében vitatta a MEH néhány megállapítását. Kifejtette: az energiahivatal az 1992-es vagyonfelmérésben kialakult eszközértékre vetíti a számokat, ezzel torz eredményre jut. – Ha jelenértéken számolunk, a két társaság eredménye nem éri el az állampapírok átlagos tőkehozamát – jelentette ki. A Boross által ismertetett táblázatok azt mutatják, hogy az Elmű és az Émász 1998-tól kezdve valóban komoly osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, a beruházásra fordított összeg azonban minden évben magasabb volt ennél.
A fideszes Deák András kiemelte: a szolgáltatók összesített árrése az 1997-es 80 milliárd forintról 2004-re 180 milliárd forintra emelkedett. Közben a társaságok nyeresége is nőtt, 10-ről 30 milliárd forintra. A politikus szerint a társaságok saját tulajdonú cégekbe szervezik ki szolgáltatásaik egy részét, ezzel papíron megemelik költségeiket. Deák elmondta: a hat privatizált szolgáltatóból három olyan magas osztalékot ért el, hogy hét esztendő alatt gyakorlatilag megkereste a társaságok megvásárlására fordított összeget.