Új termékek a börzén

Sikeres volt a múlt év a Budapesti Értéktőzsde szempontjából, a magyar tőkepiac szárnyalása és a tőzsdeélénkítő program elfogadtatása mellett a BÁT–BÉT-integrációt is jelentős eredményként kell elkönyvelni. Az idei évben a piac- és a termékfejlesztésre kell a legnagyobb figyelmet fordítani – nyilatkozta Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság vezérigazgatója.

2006. 02. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2005. esztendő a tőzsde jubileumi éve volt, és azt gondolom, méltó módon sikerült megünnepelni. A piac teljesítménye, a forgalom 60 százalékos bővülése és az index teljesítménye is kiemelkedően jó volt. A kormányzatot pedig sikerült rábírnunk, hogy olyan tőzsdeélénkítő csomagot valósítson meg, amellyel lökést adhat a tőkepiac és a tőzsde további fejlődésének. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetését sikerült 2007-re eltolni. A tőkepiacot élénkítő csomagban s a törvényi szabályozás területén mind a tőzsdének, mind pedig a befektetőknek fontos kérdésekben sikerült eredményeket elérniük. Csak hogy egyet emeljek ki ezek közül: a gazdasági tárca által finanszírozott, tőzsdére jutást segítő 100 millió forintos alap – amelyből tavaly négy cég részesült támogatásban – az idén is pályázatot hirdet, támogatva a tőzsdére lépő vállalatokat. A tőzsde sikeres lobbierejének köszönhető többek között a negyedik nyugdíjpillér, a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése s a nyugdíjpénztárak ötéves hozamjelentési kötelezettségének előírása.
– Tudomásom szerint tavaly csak az Állami Nyomda kapott a szaktárca 100 millió forintos alapjából.
– Nem, az Állami Nyomda mellett a TVNetwork, a Bookline és a Genex nevű cégek is sikeresen pályáztak. A különbség csupán annyi, hogy míg az Állami Nyomda részvényeit tavaly bevezették a BÉT-re, addig a három másik társaság az idén kerül majd listázásra. A TVNetwork belépése a parkettre reményeink szerint már 2006 első fél évében, a Bookline és a Genex részvényeinek bevezetése pedig várhatóan az ősszel valósul meg.
– Már-már kezdem azt hinni, hogy tülekednek a Deák Ferenc utcában a cégek, hogy listázhassák magukat a magyar tőkepiacon.
– Ha tülekedésről nem is, de egyre erősödő érdeklődésről már lehet beszélni. A Gazdasági Minisztérium 100 millió forintos támogatása, a tőzsdére lépés szabályainak kedvezőbbé válása, az osztalékadó tervezett csökkentése a tőzsdei cégek esetében és a BÉT aktív kommunikációja azt eredményezte, hogy egyre több társaságot érdekel a tőzsdére jutás lehetősége. Míg az elmúlt években elsősorban mi jártunk a cégek után, és próbáltunk új tagokat szerezni a Tőzsdeképes Cégek Klubjába, mára ez kétirányú folyamattá alakult. Várhatóan márciusban kerül sor az idei 100 millió forintos keret meghirdetésére.
– Ezek szerint lesz az idén tőzsdei bevezetés?
– A már odaítélt tavalyi támogatások alapján három cég jöhet biztosan a tőzsdére, de várhatóan további másik három is megjelenhet a BÉT-en. A jelenlegi egyeztetések azt mutatják, hogy vannak olyan cégek, amelyeknek fontos lehet a tőzsdei bevezetés. 2006-ban öt-hat új céget várunk a parkettre.
– Milyen idei tervei vannak a tőzsdének?
– A fókuszban a termék- és a hazai piac fejlesztése áll. A közelmúltban írtuk ki a pályázatot az ETF bevezetésére és kifejlesztésére. Az integrált BÁT-os és ma már BÉT-áruszekcióként működő részlegre nagy hangsúlyt kívánunk fektetni: a termékek fejlesztése a cél. Új termékeket vezetünk be: a már beharangozott olajkontraktusok mellett áprilisban–májusban a régióban elsőként bevezetjük az aranykontraktust a BÉT-en. Ez azt jelenti, hogy az egykilós arany – körülbelül hárommillió forint értékű – határidős kereskedése indulhat majd meg. Az arany áruszekcióba való bevezetésétől azt várjuk, hogy mind az intézményi, mind pedig a hazai magánbefektetők érdeklődnek majd a termék iránt. Előkészítő munkálatok zajlanak a szén-dioxid-kvóta és az áramkontraktus bevezetéséről is. Ez utóbbira az előkészületeket már az idén meg kell tennünk, hogy az árampiacnak a várható további 2007-es liberalizációja kapcsán Magyarországon a Mavir, a KELER és a tőzsde együttműködésében létrejöhessen a szervezett árampiac.
– Mit is jelent az ETF, szeretnénk megtudni, hogy a tavaly beharangozott olajkontraktus bevezetése hogyan áll?
– Az ETF olyan speciális termék, amelynek működése nagyon hasonló a befektetési alapok működéséhez. Az ETF a BUX index kosarának a leképezése tulajdonképpen. Ennek a terméknek a megvásárlásával a vevő egy művelettel az indexben szereplő összes értékpapírt megveszi. Tehát a BUX-kosárral egyfajta értékpapírként is lehet az azonnali piacon kereskedni. Ez rendkívül hatékony és könnyű módja annak, hogy ha valaki az indexet akarja követni, ne kelljen egyenként a papírokkal szöszmötölnie. Amúgy az ETF a nemzetközi piacokon már ismert és sikeres termék, nálunk még innovációnak számít. Az olajkontraktussal kapcsolatban 2005 áprilisában kötöttünk együttműködési megállapodást a New Yorki-i árutőzsdével, ennek eredményeként vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy Budapesten orosz exportminőségű kőolajnak a határidős tőzsdei kereskedelmét miként alakítsuk ki. Március elején újabb egyeztetésen döntünk az amerikai partnerekkel arról: hogyan haladjunk a termékfejlesztéssel és a termék bevezetésével. Mi elkészítettük a termékspecifikációt, a kereskedés feltételei rendelkezésre állnak.
– Mostanában keveset hallani a regionális együttműködés lépéseiről.
– Néhány hete jelentettük be a bécsi tőzsdével közös sajtótájékoztatónkon, hogy sikeresen megvalósult és elindult a magyar tőzsdei kereskedési árinformációk (árfolyamok) közös értékesítése. Ez azt jelenti, hogy a meglévő magyar tőzsdei árfolyamadatok mellett a bécsi tőzsdei információkat közösen értékesítjük. Egypontos elérést biztosítunk az adatok iránt érdeklődőknek, és a technikai megoldás mellett közös értékesítést, közös marketingstratégiát, valamint közös kommunikációt alakítunk ki. Ezzel élénkülhet a piac, nő az érdeklődés a mi adataink iránt is. Ennek eredményeként négy új adatértékesítési megállapodást tudtunk már aláírni külföldi szolgáltatókkal. Minél többen látják az árfolyamainkat, a piacainkat, annál inkább nő az esélye annak, hogy ténylegesen befektetéseket hozzanak Pestre is.
– Milyen nyereséget vár az idei évre a BÉT vezetése a tőzsdétől?
– Minden esztendőben konzervatív becslések alapján tervezünk, mivel a tőzsdének a bevétele nagymértékben függ a forgalomtól. Ennek alapján a tavalyi évhez hasonló, 1,6–2 milliárd forint közötti eredményre számítunk. Az idei január kiugróan jól sikerült, soha ilyen magas forgalom még nem volt év elején: húszmilliárd forintos napi átlagforgalmunk volt januárban, és a februárból eltelt idő is ezt a számot erősíti. Ha ez a szint marad, akkor kétmilliárd forint közeli eredményt várhatunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.