A 2005. esztendő a tőzsde jubileumi éve volt, és azt gondolom, méltó módon sikerült megünnepelni. A piac teljesítménye, a forgalom 60 százalékos bővülése és az index teljesítménye is kiemelkedően jó volt. A kormányzatot pedig sikerült rábírnunk, hogy olyan tőzsdeélénkítő csomagot valósítson meg, amellyel lökést adhat a tőkepiac és a tőzsde további fejlődésének. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetését sikerült 2007-re eltolni. A tőkepiacot élénkítő csomagban s a törvényi szabályozás területén mind a tőzsdének, mind pedig a befektetőknek fontos kérdésekben sikerült eredményeket elérniük. Csak hogy egyet emeljek ki ezek közül: a gazdasági tárca által finanszírozott, tőzsdére jutást segítő 100 millió forintos alap – amelyből tavaly négy cég részesült támogatásban – az idén is pályázatot hirdet, támogatva a tőzsdére lépő vállalatokat. A tőzsde sikeres lobbierejének köszönhető többek között a negyedik nyugdíjpillér, a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése s a nyugdíjpénztárak ötéves hozamjelentési kötelezettségének előírása.
– Tudomásom szerint tavaly csak az Állami Nyomda kapott a szaktárca 100 millió forintos alapjából.
– Nem, az Állami Nyomda mellett a TVNetwork, a Bookline és a Genex nevű cégek is sikeresen pályáztak. A különbség csupán annyi, hogy míg az Állami Nyomda részvényeit tavaly bevezették a BÉT-re, addig a három másik társaság az idén kerül majd listázásra. A TVNetwork belépése a parkettre reményeink szerint már 2006 első fél évében, a Bookline és a Genex részvényeinek bevezetése pedig várhatóan az ősszel valósul meg.
– Már-már kezdem azt hinni, hogy tülekednek a Deák Ferenc utcában a cégek, hogy listázhassák magukat a magyar tőkepiacon.
– Ha tülekedésről nem is, de egyre erősödő érdeklődésről már lehet beszélni. A Gazdasági Minisztérium 100 millió forintos támogatása, a tőzsdére lépés szabályainak kedvezőbbé válása, az osztalékadó tervezett csökkentése a tőzsdei cégek esetében és a BÉT aktív kommunikációja azt eredményezte, hogy egyre több társaságot érdekel a tőzsdére jutás lehetősége. Míg az elmúlt években elsősorban mi jártunk a cégek után, és próbáltunk új tagokat szerezni a Tőzsdeképes Cégek Klubjába, mára ez kétirányú folyamattá alakult. Várhatóan márciusban kerül sor az idei 100 millió forintos keret meghirdetésére.
– Ezek szerint lesz az idén tőzsdei bevezetés?
– A már odaítélt tavalyi támogatások alapján három cég jöhet biztosan a tőzsdére, de várhatóan további másik három is megjelenhet a BÉT-en. A jelenlegi egyeztetések azt mutatják, hogy vannak olyan cégek, amelyeknek fontos lehet a tőzsdei bevezetés. 2006-ban öt-hat új céget várunk a parkettre.
– Milyen idei tervei vannak a tőzsdének?
– A fókuszban a termék- és a hazai piac fejlesztése áll. A közelmúltban írtuk ki a pályázatot az ETF bevezetésére és kifejlesztésére. Az integrált BÁT-os és ma már BÉT-áruszekcióként működő részlegre nagy hangsúlyt kívánunk fektetni: a termékek fejlesztése a cél. Új termékeket vezetünk be: a már beharangozott olajkontraktusok mellett áprilisban–májusban a régióban elsőként bevezetjük az aranykontraktust a BÉT-en. Ez azt jelenti, hogy az egykilós arany – körülbelül hárommillió forint értékű – határidős kereskedése indulhat majd meg. Az arany áruszekcióba való bevezetésétől azt várjuk, hogy mind az intézményi, mind pedig a hazai magánbefektetők érdeklődnek majd a termék iránt. Előkészítő munkálatok zajlanak a szén-dioxid-kvóta és az áramkontraktus bevezetéséről is. Ez utóbbira az előkészületeket már az idén meg kell tennünk, hogy az árampiacnak a várható további 2007-es liberalizációja kapcsán Magyarországon a Mavir, a KELER és a tőzsde együttműködésében létrejöhessen a szervezett árampiac.
– Mit is jelent az ETF, szeretnénk megtudni, hogy a tavaly beharangozott olajkontraktus bevezetése hogyan áll?
– Az ETF olyan speciális termék, amelynek működése nagyon hasonló a befektetési alapok működéséhez. Az ETF a BUX index kosarának a leképezése tulajdonképpen. Ennek a terméknek a megvásárlásával a vevő egy művelettel az indexben szereplő összes értékpapírt megveszi. Tehát a BUX-kosárral egyfajta értékpapírként is lehet az azonnali piacon kereskedni. Ez rendkívül hatékony és könnyű módja annak, hogy ha valaki az indexet akarja követni, ne kelljen egyenként a papírokkal szöszmötölnie. Amúgy az ETF a nemzetközi piacokon már ismert és sikeres termék, nálunk még innovációnak számít. Az olajkontraktussal kapcsolatban 2005 áprilisában kötöttünk együttműködési megállapodást a New Yorki-i árutőzsdével, ennek eredményeként vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy Budapesten orosz exportminőségű kőolajnak a határidős tőzsdei kereskedelmét miként alakítsuk ki. Március elején újabb egyeztetésen döntünk az amerikai partnerekkel arról: hogyan haladjunk a termékfejlesztéssel és a termék bevezetésével. Mi elkészítettük a termékspecifikációt, a kereskedés feltételei rendelkezésre állnak.
– Mostanában keveset hallani a regionális együttműködés lépéseiről.
– Néhány hete jelentettük be a bécsi tőzsdével közös sajtótájékoztatónkon, hogy sikeresen megvalósult és elindult a magyar tőzsdei kereskedési árinformációk (árfolyamok) közös értékesítése. Ez azt jelenti, hogy a meglévő magyar tőzsdei árfolyamadatok mellett a bécsi tőzsdei információkat közösen értékesítjük. Egypontos elérést biztosítunk az adatok iránt érdeklődőknek, és a technikai megoldás mellett közös értékesítést, közös marketingstratégiát, valamint közös kommunikációt alakítunk ki. Ezzel élénkülhet a piac, nő az érdeklődés a mi adataink iránt is. Ennek eredményeként négy új adatértékesítési megállapodást tudtunk már aláírni külföldi szolgáltatókkal. Minél többen látják az árfolyamainkat, a piacainkat, annál inkább nő az esélye annak, hogy ténylegesen befektetéseket hozzanak Pestre is.
– Milyen nyereséget vár az idei évre a BÉT vezetése a tőzsdétől?
– Minden esztendőben konzervatív becslések alapján tervezünk, mivel a tőzsdének a bevétele nagymértékben függ a forgalomtól. Ennek alapján a tavalyi évhez hasonló, 1,6–2 milliárd forint közötti eredményre számítunk. Az idei január kiugróan jól sikerült, soha ilyen magas forgalom még nem volt év elején: húszmilliárd forintos napi átlagforgalmunk volt januárban, és a februárból eltelt idő is ezt a számot erősíti. Ha ez a szint marad, akkor kétmilliárd forint közeli eredményt várhatunk.

Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben