A nagyszerb álmoktól Scheveningenig

Sebestyén Imre
2006. 03. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szlobodan Milosevics másfél évtizedig vezette Szerbiát és a maradék Jugoszláviát, s ez idő alatt politikájának „köszönhetően” véres háborúkkal felbomlott a már az EU előszobájánál álló Jugoszlávia, végül pedig kiprovokálta a világ legerősebb katonai hatalmának támadását országa ellen. Dióhéjban ez országlásának eredménye, igaz, „műve” még mindig befejezetlen. Koszovó és Montenegró rúdja kifelé áll az országból, amelynek napjai ugyancsak meg vannak számlálva.
Milosevics 1986-ban került a Szerbiai Kommunista Szövetség élére – barátjának, Ivan Sztambolicsnak a segítségével, akit évekkel később meggyilkoltat –, s rá két évre, 1988-ban már a buszokkal érkező forradalmárok és a vajdasági szerb nacionalisták segítségével megdönti a tartomány autonómiáját. A kommunista és a szocialista szövetség egyesítéséből hozza létre pártját, amelynek vezetője lesz, névlegesen haláláig. 1990-ben, az első többpárti választásokon kétharmados többséggel választják Szerbia elnökévé. Még kétszer nyert választásokat, amikor ismét Szerbia, majd Kis-Jugoszlávia államfőjévé választották 1997-ben.
Alija Izetbegovics boszniai és Franjo Tudjman horvát elnökkel együtt (mindkettőjüket több évvel túlélte) 1995-ben aláírta a daytoni megállapodást, amely békét hozott Bosznia-Hercegovinának. Makacs ellenállása következményeként 1999 tavaszán a NATO 78 napig tartó, pusztító légicsapásokat mért az akkori Jugoszláviára, hogy megállítsa a szerbeket Koszovóban. Gyakorlatilag ez a háború ingatta meg Milosevics hatalmát, aki még akkor is biztos volt győzelmében, mert 2000 júniusában ki merte írni az idő előtti elnökválasztásokat. Amikor azonban nem volt hajlandó elismerni vereségét, a nép az utcára vonult, és a 2000. október 5-i „forradalommal” jóváhagyatta vele Vojiszlav Kostunica győzelmét. Ám ez a forradalom befejezetlen maradt.
2001. április elsején tartóztatták le Milosevicset, és június 28-án vitték Hágába a Djiindjics-kormány rendelete értelmében. Az 1999. május 27-én emelt vád háborús bűnökkel és emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel terheli. Az ítélet örökre elmaradt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.