Autonómialecke Finnországtól

A példaértékű finn kisebbségpolitikáról is szót ejtett Tarja Halonen, aki kedden magyar újságírókat fogadott hivatalában. Az elnök asszony magyar kollégája, Sólyom László március végi látogatását megelőzően szólt a finnugor kapcsolatokról, s beszámolt a következő fél évben esedékes finn EU-elnökség főbb célkitűzéseiről is.

Az európai mércének megfelelő kisebbségi jogokat valamilyen módon a közösség egészében biztosítani kell – szögezte le magyar újságírókkal folytatott beszélgetésén Tarja Halonen finn államfő. Az északi ország elnök asszonya a kisebbségeket a kontinens történelmi hagyományai miatt is Európa igen fontos értékeinek nevezte.
A kisebbségpolitika tekintetében példaértékűnek tekintett Finnország lakosságának mintegy hat százaléka svéd, ám utóbbiak a gyakorlatban szinte nem is minősülnek kisebbségnek, elvégre az ország hivatalosan is kétnyelvű, az egyenjogúság minden tekintetben teljes. A döntő többségében svédek lakta, ám 1921 óta Finnországhoz tartozó Aland-szigeteknek saját képviselőháza van, számos kérdésben önálló döntési jogkörrel rendelkezik, nyelve pedig értelemszerűen hivatalosan is svéd. Mint kérdésünkre Tarja Halonen elmondta, a Finnország által az Aland-szigeteken alkalmazott autonómiamodell egész Európa számára példaként szolgálhat.
A finnugor hagyományokkal kapcsolatban a finn elnök fontosnak nevezte, hogy Magyarország, Finnország és Észtország jó viszonyt ápoljon Moszkvával, hiszen ez kedvező hatással lehet a finnugor kisebbségekre nézve is. Mint fogalmazott, „három független köztársaságról van szó, melyek mind tagjai az Európai Uniónak, s bár sok tekintetben különböznek egymástól, nyelvünk mindenképpen közös kulturális családba sorol minket”. Elmondta, Finnország az utóbbi időkben számos pozitív tapasztalatot szerzett Oroszországgal kapcsolatban, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a kisebbségeket – így például a Baltikumban élő oroszokat – többé nem fogják politikai fegyverként felhasználni. Beszámolt róla, hogy Vlagyimir Putyin elnök oroszországi látogatásra hívta őt, hogy a helyszínen ismerhesse meg a kisebbségek helyzetét, ám Halonen egyelőre nem tartja ehhez megfelelőnek a légkört. A kisebbségek életét is nehezítő problémák hátterében a finn elnök szerint többek között az áll, hogy a jó kormányzásnak még nem elég régiek a hagyományai Oroszországban.
A kétoldalú partnerségről ejtvén szót az elnök asszony rendkívül jónak nevezte Finnország és Magyarország viszonyát, ám mint mondta, nem pihenhetünk, hiszen olykor a legjobb kapcsolatokat is ápolni kell. Úgy vélte, számos fontos kérdésben hasonló a véleményünk, így például az európai alkotmány elfogadását illetően is, ami – mint fogalmazott – „nem a mi hibánkból” akadt meg.
Elmondta, Finnország a kezdetektől fogva tagja az euróövezetnek, amit az uniós tagság legnagyobb előnyének, s Magyarország számára is mielőbb elérendő célnak nevezett. Gazdasági kapcsolatainkról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a finn tulajdonú cégek már húszezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.
Tarja Halonen egyúttal leszögezte, hazánk az unió egyik legjobb tagjelöltje volt, s teljesítménye ma is az elsők közé sorolja.
Finnország az év második felében az EU soros elnöki tisztét tölti be, aminek során Helsinki kiemelt szerepet szán a francia és holland népszavazás során megfeneklett alkotmányozó folyamat továbbvitelének, ami – mint az elnök aszszony mondta – az unió egészének a jövőjét meghatározza, különös tekintettel a bővítésre és a versenyre. Előbbivel kapcsolatban utalt a Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival folytatott tárgyalások fontosságára. Hozzátette, az uniónak mindent meg kell tennie azért, hogy az egykori jugoszláv tagállamok minél jobb helyzetbe kerüljenek, így biztosítva számukra lehetőséget a közösséghez való közelítésre. Szólt az „északi modellről”, amely az eltérő adottságokkal rendelkező érintett öt ország mindegyikében bizonyította létjogosultságát. „Norvégia nem tagja az EU-nak, viszont egyedül neki van olaja, Finnország az egyetlen az északiak közül, aki bevezette az eurót, Svédország nem tagja a NATO-nak, vagyis igen különbözőek vagyunk”, a térség – beleértve Dániát és Izlandot – mégis rendre a tíz legjobb között szerepel a világranglistán a versenyképesség tekintetében – mondta.
Nemzetközi összefogás nélkül nem érhetünk el eredményeket a környezetvédelem terén sem – tette hozzá Tarja Halonen, jelezve azonban, hogy magához hasonlóan a legtöbb európai vezető kedvezően fogadja az ez irányú kezdeményezéseket, így például a Sólyom László által indítványozott „zöldelnökök hálózatát”. A kérdés csak az, milyen konkrét lépések történnek ezen a terén – tette hozzá, emlékeztetve, hogy Finnország volt az első, ahol egy zöldpárt tagja lehetett a kormánynak.